2.2. Közgyűlés
2.2.1. A EJÉKE legfőbb szerve a közgyűlés, amely szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlésen a EJÉKE valamennyi tagja szavazati joggal vesz részt.
ü A közgyűlés a tagok összessége.
ü A közgyűlés a munkáját az alapszabály 5. §. (5) bekezdése szerinti tagozatokba tömörülve végzi, a tagozatok közötti – a 93/2007 (VII. 29.) FVM rendeletben foglalt előírások által meghatározott – arányok megtartásával.
ü A közgyűlés az elnökség tagjait a tagozatok jelölése alapján az összes tag létszámára vetített többségi döntéssel, titkos szavazással választja.
ü Az egyes tagozatok legalább egy főt jelölnek az elnökségbe, azzal, hogy a civil és üzleti tagozatok által jelölt, és a közgyűlés által megválasztott tagok aránya az elnökségben minimum 60%-ot el kell hogy érjen.
2.2.2 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
ü az alapszabály, valamint a EJÉKE SZMSZ megállapítása és módosítása;
ü az elnökség (elnök, alelnök, 3 elnökségi tag), a felügyelő bizottsági elnök és a 2 felügyelő bizottsági tag megválasztása;
ü bizottságok létrehozása és azok tagjainak, elnökének, alelnökének megválasztása;
ü a EJÉKE éves költségvetésének és az elnökség éves beszámolójának elfogadása, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással;
ü az 1997. évi CLVI. törvény 19. §-a alapján elkészített közhasznúsági jelentés elfogadása, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással;
ü a EJÉKE feloszlásának vagy más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása;
ü másodfokú döntés a tag törlésének ügyében, illetve a tagoknak a EJÉKE-ból való kizárásáról (amennyiben az elnökségi határozattal törölt, vagy kizárt tag fellebbezést nyújt be);
ü szükség esetén befektetési szabályzat elfogadása;
ü a munkaszervezet vezetőjének megválasztása és ezzel összefüggésben az elnök felhatalmazása arra, hogy a munkaszervezet vezetőjével munkaszerződést kössön;
ü döntés mindazon kérdésben, amelyet a hatályos jogszabályok vagy az alapszabály a legfőbb szerv hatáskörébe utal.
2.2.3. A közgyűlést az elnök legalább 8 nappal az ülést megelőzően kiküldött írásos meghívóval vagy email útján hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén bármelyik alelnök jogosult az ülés összehívására. A közgyűlés ülését összehívó vezető tisztségviselő az ülés napirendje anyagát a meghívóhoz mellékeli. A közgyűlési ülések helyét, idejét és napirendi pontjait az elnök előzetesen a EJÉKE honlapján közzéteszi.
2.2.4. A tagszervezeteket a vezetőjük – vagy annak meghatalmazottja – képviseli a közgyűlésben. A tagszervezetet képviselő személy képviseleti jogosultságát a közgyűlési ülés megkezdése előtt az elnök felé okirattal igazolja, illetve az elnök felé írásbeli nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy képviseleti joga az elmúlt közgyűlés időpontja óta változatlanul fennáll.
2.2.5. A közgyűlésre meg kell hívni minden tagot és tisztségviselőt, a napirendi pontok előadóit, és mindazokat, akik meghívását az elnök a napirendre tekintettel indokoltnak tartja. A meghívó tartalmazzaa közgyűlés helyét, időpontját, a napirendi pontokat, és a tagok részére a meghívóhoz mellékelve biztosítani kell az előterjesztéseket is.
2.2.6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele (legalább 50% + 1 fő) jelen van, azzal, hogy mindhárom tagozat képviselteti magát a közgyűlésen.
2.2.7. Határozatképtelenség esetén az ismételten összehívott közgyűlés, azonos napirenddel, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés ismételt összehívására a határozatképtelen közgyűlést követően fél óra múlva kerül sor, de erre az első írásbeli értesítéskor a figyelmet fel kell hívni a meghívóban. A megismételt közgyűlés időpontjára, a változatlan napirendi pontokra és a határozatképességre vonatkozó szabályokra az eredeti közgyűlés meghívójában minden esetben fel kell hívni az érintettek figyelmét.
2.2.8. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
ü A tagok 1/3-ának indokolással előterjesztett írásbeli nyilatkozatára, melyet az elnök részére kell eljuttatni.
ü A törvényességi felügyeletet ellátó szervezet írásbeli kezdeményezésére.
ü A EJÉKE Felügyelő Bizottsága Elnökének kezdeményezésére.
ü Az elnök kezdeményezésére bármikor, ha a EJÉKE működése szempontjából halaszthatatlan ügyet érint.
A rendkívüli közgyűlés összehívását az elnök rendeli el. A rendkívüli közgyűlés faxon vagy e-mail-ben is összehívható.
2.2.9. A közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatos tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot. További napirendi pontra bármely tag javaslatot tehet, amelynek napirendre tűzéséről a közgyűlés határozattal dönt. A javasolt új napirendi pont kizárólag akkor vehető fel a napirendbe és a közgyűlés folyó ülésén kizárólag abban az esetben tárgyalhatja azt, ha a EJÉKE valamennyi tagja az ülésen jelen van. A napirendi pontokat a közgyűlés az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A napirend elhalasztását bármely tag indítványozhatja, amelyről a közgyűlés – az elhalasztás indokolását követően – egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.
2.2.10. A közgyűlés a határozatát – az alapszabály megállapításáról szóló közgyűlési határozat kivételével – egyszerű többséggel (az elnökség és a felügyelő bizottság és a bizottság tagjainak megválasztása esetén az összes tag létszámára vetített többségi döntéssel), az elnökségi és a felügyelő bizottsági valamint bizottsági tagok és a munkaszervezet vezető megválasztása esetén titkos, más esetben nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az alapszabály megállapításáról a közgyűlés egyhangú határozattal dönt.
2.2.11. Az elnökségi tagok választásának rendje
A közgyűlés nyílt szavazással 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tisztújító közgyűlés időtartamára, amely lebonyolítja a közgyűlési szavazást. Az egyes szférákat megtestesítő tagozatok az adott tagozathoz tartozó összes tag többségének támogató szavazata alapján, titkos szavazással jelölik a tisztségviselőket írásban a közgyűlés számára. A tagozatok erre jogosult tagjai (a tagozati ülést levezető elnök vagy akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott tagozati tag) átadják a jelölőlapokat a tisztújító közgyűlésen a szavazatszámláló bizottság részére. A bizottság begyűjti a tagozatok jelöléseit. A közgyűlés az elnökség tagjait a tagozatok jelölése alapján, az összes tag létszámára vetített többségi döntéssel, titkos szavazással választja meg. Az egyes tagozatok által jelöltek közül azon számú jelölt minősül megválasztottnak, akik figyelemmel a szféra/tagozatnak az elnökségben kötelezően biztosítandó minimális arányára (civil + üzleti szféra legalább az elnökségi tagok 60%-a), illetve maximális arányára (közszféra legfeljebb 40%), és így az adott szférához/tagozathoz tartozó, az elnökség teljes taglétszámán belül megválasztható elnökségi tagok számára, a legtöbb érvényes szavazatot kapták, feltéve, hogy a szavazásra az alapszabály 6. §. (6) bekezdés szerinti módon került sor. A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét.
2.2.12. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyv vezetője és a közgyűlés által erre kijelölt hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés döntéseinek sorszámát, tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyv a Közgyűlési Határozatok Könyvébe kerül elhelyezésre, amelyet a EJÉKE elnöke vezet, és tartalmazza a közgyűlés döntéseinek számát, tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, lehetőleg személyét. A közgyűlési határozatokat a EJÉKE Elnöke az érintettekkel a határozat meghozatalától számított 15 napon belül közli írásban, utólag igazolható módon, és ugyanezen határidőn belül, nyilvánosságra hozza a EJÉKE internetes honlapján.
2.2.13. A közgyűlések ülései nyilvánosak.
2.2.14. A közgyűlés törvénysértő határozatával szemben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10.§ /1/-/2/ bekezdése szerinti jogorvoslatnak van helye a bírósághoz, azaz a EJÉKE valamely szervének törvénysértő határozatát a EJÉKE tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.