VP6-19.3.1-17 1923921999; 3246145496 projekt azonosító számú ,,Nyírségi Összefogás” című project Egy Jobb Életért Egyesület, Együtt Egymásért Nyírbogáton Alapítvány, és Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata konzorciumi tagok megbízásából
Tanulmány
Készítette:
Zibelina Vendéglátó Kft
Vincze Norbert
2022
Projekt adatok
A Vidékfejlesztési Program keretén belül a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága, mint Támogató által 2017.03.30. napján meghirdetett, A LEADER Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása című, VP6-19.3.1-17 kódszámú felhívás alapján, Egy Jobb Életért Egyesület, mint támogatást igénylő 2018.03.27. 09:26:36 időpontban 1923921999 iratazonosító számú támogatási kérelmet nyújtott be.
Egy Jobb Életért Egyesület - 6 553 573 Ft támogatásban részesült.
Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata –5 629 836 Ft támogatásban részesült.
Együtt Egymásért Nyírbogáton – 5 739 537 Ft támogatásban részesült.
A támogatás intenzitása 95 %-os.
A megvalósítási helyszínek: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7. 225/6 hrsz.
4324 Kállósemjén, Kossuth út 112. 49 hrsz.
4324 Kállósemjén, Kölcsey Ferenc út 2. 1401/4 hrsz.
4324 Kállósemjén, Kossuth Lajos út 106. 52/1 hrsz.
A kérelemben megjelölt tevékenységek:
BEVEZETŐ
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett -Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása című (VP6-19.3.1.-17) kódszámú felhívásra a 1923921999 projekt azonosítóval ellátott beadott és támogatott konzorciumi projekt megvalósítása befejeződött. A projektben az Egy Jobb Életért Egyesület, az Együtt Egymásért Nyírbogáton Alapítvány és Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata konzorciumi együttműködésben valósította meg rendezvényeit. Az Egy Jobb Életért Egyesület a következő programokat, rendezvényeket tartotta meg: Traktoros kiállítás és felvonulás című rendezvény 2020.09.25-én, Közösen hagyományainkért rendezvény 2021.10.08-án, Mesterségem címere rendezvény 2021.10.09-én, Extrém verseny rendezvény 2021.10.09-én, Értékünk a vidékünk rendezvény 2022.06.10.-11-én. Az Együtt Egymásért Nyírbogáton Alapítvány az alábbi programokat valósította meg: Mesterségem címere rendezvény 2021.10.09-én, Közösen hagyományainkért rendezvény 2021.10.08-án. Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata az alábbi programokat szervezte: Kistérségi gazdanap 2021.09.25-én, Hagyományok napja és Gyermekműsorok Kállósemjénben 2021.08.21-én. A felsorolt rendezvények mindig nagy létszámmal 100-200 fővel valósultak meg. A rendezvények által lehetőség nyílt a két térség vállalkozóinak, civil szférában dolgozóknak, intézmény vezetőknek a térség hatékonyabb megismerésére, tapasztalat cserére, a projekt során a jógyakorlatok és a két térség lehetőségeinek feltárására. A rendezvények megvalósítása mindenféleképpen pozitív hatást váltott ki az emberekből, egy-egy programnál egészen az idős korosztálytól a legfiatalabbig mindenki részt vett, ezáltal csökkent a generációk közötti szakadék és erősödött a térségen belül a települések közötti kapcsolat is. A programok megszervezésénél figyelembe kellett vennünk az éppen aktuális járványügyi intézkedéseket és figyelnünk kellett ezek betartására. Szerencsére nem okozott gondot így sem a programok szervezése, és az óvintézkedések mellett is nagylétszámmal valósulhattak meg rendezvényeink. A projekt megvalósítása által elmondható, hogy erősödtek a két térségen közötti kapcsolatok, egy erős együttműködés alakult ki a konzorciumi partnerek között. A partnerek a későbbiekben is szívesen együttműködnek a térség turisztikai és kulturális fejlődése érdekében, amelyre nagy igény mutatkozik.
I. Működő LEADER HACS-ok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
I.1 Baktalórántháza és Térsége LEADER Egyesület Apagy, Baktalórántháza, Berkesz, Besenyőd, Beszterec, Demecser, Gégény, Kék, Kemecse, Laskod, Levelek, Magy, Nagyhalász, Nyírbogdány, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírparasznya, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Őr, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod, Székely, Tiszarád, Tiszatelek, Vaja, Vasmegyer.
I.2 Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület: Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény.
I.3 Egy Jobb Életért LEADER Egyesület: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Mérk, Nyírbátor /külterülettel/, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírkáta, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Vállaj.
I.4 Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület: Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nagykálló, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Szakoly, Újfehértó.
I.5 Szatmár Leader Egyesület: Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán.
II. Konzorciumi partnerek bemutatása
II.1 Az Egy Jobb Életért Egyesület rövid története
Az Egy Jobb Életért Egyesület LEADER HACS Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti, a magyar-román országhatár mentén húzódó akcióterülete. Mint az egyik legkeletibb LEADER térség számol, mind azon hátrányokkal, amelyekkel határmentisége, központoktól, centrumoktól való távolsága predesztinálja. Súlyos társadalmi és gazdasági hátrányait páratlan természeti kincsei, kulturális, történelmi és vallási hagyományai, emlékei és az ezekre épülő lehetőségek igyekeznek ellensúlyozni.
A LEADER térséget alkotó mind a 23 település (22 település teljes, 1 település külterületi jogosultsággal) az ország két, komplex programmal fejlesztendő járáshoz tartozik. A nyírbátori és a mátészalkai járáshoz tartozó települések azonos hátrányokkal és problémákkal, szükségletekkel rendelkeznek és a lehetőségeik is nagyon hasonló módon fogalmazhatók meg.
A LEADER HACS központi települése Nyírbogát, ahol 2013 óta rendelkezik irodával a HACS. A munkaszervezet a 2007-2013 időszakban több egyesület is próbálta felvállalni a feladatot. A HACS működési és szervezési faladatainak utófinanszírozás miatt 2 egyesület is likviditási gondok miatt átadta a feladatot. Az Egy Jobb Életért egyesület 2013. év óta vette fel cél szerinti tevékenységei közé a Kelet-Nyírségi Kistérségben a LEADER egyesület és a vele járó feladatokat. A szervezet két fő főállású kollégával látja el az operatív feladatokat. 1 fő felsőfokú végzettségű agrár szakember, 1 fő pénzügyi végzettségű kolléga és további irodai munkatárs segíti a hatékony munkát. A kialakított iroda és kapcsolód infrastruktúra teljes mértékben megfelel a munkaszervezeti feladatok ellátására. Az iroda 2 iroda helyisége, plusz egy tárgyalóból áll, amelyben a munkavégzéshez szükséges számítógépek, nagy teljesítményű fénymásoló, szkenner, telefonvonal, internet elérhetőség adottak. A munkaszervezet dolgozói az elmúlt 3 évben közvetlen és hatékony kommunikációs csatornákat építettek ki a közösség tagjai között, illetve a közösség tagjai és a HACS vezetősége és a munkaszervezet között. A Nyírbogát Város Önkormányzatával szintén nagyon jó az együttműködés. Hatékony a munka a térség fejlődése érdekében.
II.2 Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat rövid története
Kállósemjén nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4911.sz. út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, a Nyírség szívében helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától DK irányban való távolsága 23 km. Elérhető közúton és vasúton egyaránt, a Nyíregyháza -Mátészalka vonalon. Tipikus főutcás település, melyhez É-i és D-i irányból kapcsolódik a többi utca. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz.
A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület 2008. február 07-én azzal a céllal jött létre, hogy az Nagykállói és Nyíregyházi kistérség Vidékfejlesztési Stratégiáját elkészítse, valamint az „Új Magyarország” Vidékfejlesztési Program céljait megvalósítsa és népszerűsítse. A munkaszervezet eddigi működése során aktívan részt vett a közösségi célú programok megszervezésében lebonyolításában. Folyamatosan tartotta a kapcsolatot a pályázókkal, figyelmeztette őket a határidők pontos betartására és tájékoztatást nyújtott számukra a megjelenő pályázatokról.
A munkaszervezet kezdetben Nyíregyházán működött, de 2012-ben Nagykállót választotta székhelyéül, azóta folytatja itt munkáját. Választása kimondottan jónak mondható ugyanis a választott épület, amibe irodát bérelnek először az Nagykállói önkormányzatnak és okmányirodának, későbbiekben a Klebelsberg Intézményfenntartó és Járási Hivatal Központ is lett. Az ügyfelek számára könnyen megközelíthető és elérhető.
A munkaszervezet így elérhető személyesen, telefonon és az egyesület Honlapján, ami 2008 óta folyamatosan működik.
A munkaszervezet 1 fő munkaszervezet vezetőből 2 fő vidékfejlesztési menedzserből és 1 fő vidékfejlesztési menedzser asszisztensből áll. A munkaszervezet vezető 2011 óta dolgozik ebben a munkakörben így megfelelő tapasztalattal rendelkezik. A 2 fő vidékfejlesztési menedzserből az egyik 2007 óta dolgozik hasonló területen, kezdetben az MVH munkatársaként, későbbiekben munkaszervezet vezetőként dolgozott. A másik munkatárs pályakezdő, gyakorlatát az MVH-nál töltötte. A vidékfejlesztési menedzser asszisztens hölgy 2012 óta foglalkozik az egyesület adminisztratív ügyeivel és működési költségeinek elszámolásával.
A munkaszervezet szorosan együttműködik az őt fenntartó egyesülettel, a legfőbb döntést hozó szervvel, a közgyűléssel. Az egyesület működését tekintve 3 lépcsőből épül fel, van az elnökség, a közgyűlés és a felügyelő bizottság, mindháromra jellemző, hogy összetétele 1/3 önkormányzat, 1/3 civil és 1/3 vállalkozó szféra alkotja.
II.3 Együtt Egymásért Nyírbogáton Alapítvány rövid története
Alapítványunkat 2016 februárjában, Nyírbogát Nagyközség lakosságának életkörülményeit, életminőségét javítsa céljából alakult. Támogatjuk az oktatást, a szabadidő hasznos eltöltését, a hátrányos rétegű rétegek segítését, a családok segítését. Országos, regionális térségi együttműködést valósítottunk meg más civil szervezettekkel, ezzel célunk Nyírbogát és környéke kulturális értékeinek megóvása, megismertetése. Az alapítványunk rendkívül sokszínű. Rendszeres sportprogramok szervezésével hangsúlyozzuk az egészséges életmód jelentőségét. Az elmúlt évek eredményének tekintjük, hogy a településen élők jelentős része megismerte alapítványunkat, tevékenységünket, valamint a kuratóriumot alkotó szakembereket. Több lelkes aktivistát sikerült bevonni céljaink eléréséhez, s egy kistelepülés kultúra és a sport iránt elhivatott magját alkotjuk. Amire azonban a legbüszkébbek vagyunk, hogy alapítványunknak jelentős szerepe van a településen élők szemléletformálásában. Másik fontos tevékenységünk a határon átnyúló civil szervezetekkel való kapcsolatok kialakítása. Már kapcsolatba léptünk Szilágycseh településsel, mely Erdélyben található, Nyírbogát testvértelepülése. A helyi civil szervezettel jó kapcsolatot alakítottunk, célunk ennek a jó viszonynak az ápolása, közös rendezvények megrendezése. Az elmúlt év mozgalmasan telt, több alkalommal is Nyírbogáton. Változatos sportprogramok az egészséges életmódra, a sport szeretetére ösztönözték a lakosságot, emellett közösségépítő szerepe is volt. A határon átnyúló pályázatunk keretében Szilágycsehben is megvalósítottuk partnerünkkel, a Tövishát Kulturális Társasággal, egy igen színes és nagy érdeklődésre számottevő sportnapot.
Tevékenységeink közé tartoznak a gazdasági, társadalmi kapcsolatok fejlesztése. Törekszünk előadások, és közösségi rendezvények szervezésére. Ennek szellemében az elmúlt két évben több családsegítő, időskorúakat célzó, szabadidős, kulturális, sport program szervezésében vettünk részt az együttműködés keretein belül, pl. Bogáti forgatag, idősek napja, gyereknap. Rendezvényeinken megmozgatjuk az időseket, a hátrányos helyzetű fiatalok pedig versenyeken mérhetik össze erejüket. Számos pályázatban szerepelünk együttműködő partnerként: a társadalmi szerepvállalás erősítés című felhívásban, melynek céljai közösségfejlesztő programok, rendezvények megvalósítása. Ezen kívül bűnmegelőzéses pályázatban. A pályázatok során szerepet vállaltunk a toborzásban, valamint a rendezvényszervezésben. Pályáztunk a Gulági relikviákat bemutató vándorkiállításra a környező települések (Nyírgelse, Mérk, Nyírbogát) bevonásával, mely során célunk a fogolytáborba elhurcoltak emlékkiállítása, a fiatalokkal megismertetni a hadifoglyok, civil elhurcoltak tárgyi emlékeit, beszámolóit.
III. LEADER HACS fogalma:
Az Európai Közösség által 1991-ben elindított közösségi kezdeményezés gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásával segíti elő a fenntartható fejlődést Európa vidéki területein. Az akkori tizenöt uniós tagállam célja az elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadásának megállítása volt, és a lassan két évtizedes gyakorlat – az azóta csatlakozott további 12 országban is – igazolni látszik a program létjogosultságát.
A LEADER a helyi közigazgatás, a vállalkozók és civil szervezetek összefogására épít, közösségeik kezébe tényleges döntéshozatali jogkört ad. Földrajzilag összefüggő, 10 és 100 ezer közötti lakosságszámú településcsoportokat hoz létre az érintettek által kidolgozott térségfejlesztési stratégiák megvalósítására. Az addig egymás mellett élő és dolgozó szereplők egyenrangú partnerekké válnak, és közösen alakítják térségük jövőjét.
Az Európai Unió 500 milliós lakosságának több mint fele él vidéki területeken (10.000 főnél kevesebb lélekszámú, vagy 120 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű településeken), ami a földrész összterületének 90%-át jelenti. Európa vidéki térségei azonban nagyon különbözőek: ez a felismerés biztosította a LEADER térnyerését, miszerint a fejlesztési stratégiák hatásosabbak és hatékonyabbak, ha helyi szinten az ottani szereplők határozzák meg, majd alkalmazzák azokat. A LEADER alapjait a tiszta, átlátható döntési folyamatban, az érintettek együttműködésében és a jó gyakorlatok átadásához szükséges infrastruktúra kialakításában találhatjuk meg.
A LEADER és a hagyományos vidékfejlesztési politika intézkedései között a különbség az, hogy az előbbi abban nyújt iránymutatást, „hogyan” lehet elérni a kívánt célt, nem pedig előírja, „mit” kell tenni. A helyi részvétel, a valódi összefogás és együtt gondolkodás, ami máshol esetleg kiegészítő jelleggel jelenik meg, itt a működés fő sajátossága – ezért is nagyobb a program jelentősége annál, mint amit a forrásokból való részesedéséből következtethetnénk.
III.1 A LEADER hét alappillére:
Hét fő jellemzővel lehet összefoglalni a LEADER megközelítést, amelyeket egy összefüggő eszközrendszerként kell értelmeznünk. Ezek pozitív kölcsönhatásban vannak egymással, mindegyik kiegészíti a másikat, ezáltal tartós hatást gyakorolva a vidéki térségek fejlődési dinamikájára és a helyi szereplők probléma-felismerési és -megoldási képességére.
III.1.1 Területalapú fejlesztés:
A területalapuló megközelítés a kisebb, homogén, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt összetartozó térségeket tekinti a vidékfejlesztés célterületének, amelyeket gyakran egy tőről fakadó hagyományok, helyi identitás, az összetartás szellemisége, illetve közös szükségletek és elvárások jellemeznek. Az itt született stratégia kidolgozása során könnyebb a helyi erősségek és gyengeségek, veszélyek és lehetőségek feltérképezése, a helyi adottságok felismerése és a fenntartható fejlődés szempontjából legfontosabb célok azonosítása.
III.1.2 Alulról építkező megközelítés:
A LEADER leginkább egyedi jellemzője. A helyi szereplők részt vesznek a stratégiáról való döntésben és térségük elsődleges ügyeinek meghatározásában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lentről felfelé építkező megközelítést nem a nemzeti és/vagy regionális hatóságok által alkalmazott fentről lefelé történő megközelítés ellenpólusaként kell felfogni, inkább össze kell hangolni mindezeket, és együtt dolgozni, hogy hatékonyabb, átfogó eredményt lehessen elérni.
III.1.3 Háromoldalú partnerség:
a vállalkozói-, civil- és közszféra A „helyi fejlesztési társulás”, úgynevezett helyi akciócsoport (HACS) létrehozása és működtetése a LEADER-szemlélet eredeti és fontos jellemvonása. A HACS feladata, hogy felvázolja és megvalósítsa a helyi fejlesztési stratégiát, döntéseket hozva a források megtervezéséről, felhasználásáról és kezeléséről. Azért lehetnek eredményesek, mert
– összegyűjtik, egyesítik és ösztönzik az elérhető emberi erőforrásokat a közszférából, a magán-, a civil- és az önkéntes szférából;
– a kapcsolódási pontok felismerésével, közös projektek és több szektort érintő akciók révén összehozzák a helyi résztvevőket, így megvalósul a térségi szinergia és elérhető a gazdasági versenyképesség növeléséhez szükséges kritikus tömeg;
– folyamatos konzultáció segítségével elősegítik a kooperációra való nyitottság elterjedését, a különböző vidéki szereplők között párbeszédet, akiknek gyakran kevés tapasztalata van az együttműködésben;
– támogatják az alkalmazkodás folyamatát a mezőgazdasági ágazat változásaihoz (például minőségi termékek, élelmiszerláncok), a vidéki gazdaság sokrétű kihívásaihoz, a környezettudatos életmódhoz. Ők döntenek a helyi vidékfejlesztési stratégia fő irányairól, részletes tartalmáról, majd a támogatandó projektekről is.
Tapasztalt és gyakorlott csapattagokkal, illetve a szükséges döntéshozatali hatáskörrel felruházva a HACS egy olyan szervezeti modellt képvisel, amely képes pozitívan befolyásolni a térségfejlesztés összetett folyamatait.
III.1.4 Innováció:
Az innováció minél szélesebb értelmét véve jelentheti egy új termék, egy új folyamat, egy új szervezet vagy egy új piaci stratégia bevezetését, ami egyaránt érvényes a falusi és városi térségekre. Abból adódóan, hogy a vidéki térségeknek kis népsűrűségük és alacsonyabb színvonalú infrastruktúrájuk van, kevesebb a kapcsolatuk a kutatási és fejlesztési központokkal, nehezebb lehet számukra az innovatív megoldások fellelése és alkalmazása. Ezt segíti elő a térségek közötti tapasztalatcsere, a máshol működő jó gyakorlatok átvétele, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiaknázása.
III.1.5 Integrált ágazatközi megközelítés:
A LEADER nem egy ágazat fejlesztési programja: a helyi fejlesztési stratégiának több ágazatra ki kell terjednie, a tevékenységek számos formáját együtt kezelve. A helyi akciókat és projekteket tehát úgy kell összekapcsolni és koordinálni, mint egy összetartozó egészet. Az integráció mindemellett érinthet egyetlen ágazatban megvalósuló fejlesztéseket, de a környezeti kölcsönhatásokat, a különböző érintett gazdasági, társadalmi, kulturális szereplők és ágazatok közötti kapcsolatokat mindig célszerű figyelembe venni.
III.1.6 Hálózati működés:
A hálózati működés magában foglalja az eredmények, tapasztalatok, eljárások és módszerek cseréjét az EU-n belüli, vidékfejlesztésben érintett LEADER akciócsoportok, vidéki térségek, közigazgatási és egyéb szervezetek között, függetlenül attól, hogy közvetlenül LEADER kedvezményezettek-e. A hálózati működés a jó gyakorlatok átadásának, az innováció elterjesztésének és az egymás iránti nyitottságra való építésnek az eszköze. Mivel kapcsolatot, működő összeköttetést alakít ki az emberek, a projektek és a vidéki térségek között, segíteni tud bizonyos vidéki régiók elszigeteltségének lebontásában.
III.1.7 Kooperáció:
A kooperáció tovább megy, mint a hálózati működés: feltételez egy helyi akciócsoportot, amely közös projektet vállal fel egy másik régió vagy tagállam LEADER-csoportjával, illetve egy hasonló megközelítést alkalmazó csoporttal az unión kívüli országokból. Lehetővé teszi számukra, hogy külső tapasztalatok és értékek bevonásával adjanak választ bizonyos problémáikra, vagy aknázzák ki előnyös adottságaikat. Egy példa: közös marketing-stratégia kidolgozása olyan térségekkel közösen, ahol hasonlóak a természeti adottságok, a jellegzetes termékek, vagy a turisztikai jelentőséggel bíró kulturális
IV. Támogatandó területek, tervezett intézkedések:
V. Területi lehatárolások
V.1 Egy Jobb Életért egyesület és Együtt Egymásért Alapítvány
A pályázat megvalósítási területe az Észak-Alföldi régióban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Az akciócsoport a nyírbátori járás csaknem teljes területét lefedi 19 település(Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem) teljes jogosultságával. Ehhez csatlakozik a mátészalkai járás 3 települése (Nyírkáta, Mérk és Vállaj), valamint Nyírbátor város külterületi jogosultságával A jogosult települések által lefedett terület 781,61 km2. A támogatásra jogosult lakónépesség száma 36 299 fő. A teljes HACS területére jellemző átlagos népsűrűség 46,4 fő/km2.
A HACS településeinek szerkezete, mérete vegyes, a területre az 1000-2000 közötti lakosság számú települések a legjellemzőbbek. 500 fő lélekszám alatti település egy, 1000 fő lélekszám alatti négy db, 1000 és 2000 lélekszám közötti kilenc, 2000 feletti lakosú öt település van. 3000 fő lakosság szám feletti egyedül a HACS központi településeként funkcionáló Nyírbogát. Két városi ranggal rendelkező település található: Máriapócs és Nyírlugos. Három község zsáktelepülés: Ömböly, Nyírderzs és Nyírpilis.
Az akcióterület Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti határvonalán húzódik, Bátorliget, Penészlek, Ömböly és Vállaj a román-magyar határ határtelepülései. A mátészalkai, észak-nyugaton a baktalórántházi, nyugaton a nyíregyházi járás, délre Hajdú-Bihar megye települései határolják. A terület leszakadását erősíti a földrajzi elhelyezkedése, a határmentiség itt egyelőre nem jelentett gazdasági fellendülést, nincs közvetlenül pozitív gazdasági hatása a helyi társadalomra sem, illetve ezek a folyamatok az utóbbi években kezdtek elindulni, így hatásuk a most következő években lesznek érezhetők reményeink szerint.
A HACS területileg egységes, azt egymással határos települések alkotják, központjában Nyírbátor városával, amely a járásszékhely.
V.2 Kállósemjén területi lehatárolása
A HACS területe a Dél-kelet Nyírség homokhátain húzódik. A térség területének 60%-a homoktalaj. Kiterjed erdőterületekkel, Natura 2000-es, illetve a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó érzékeny természeti területekkel rendelkezik. Mezőgazdasági termeléshez a rossz vízgazdálkodású termő talajai nagyon kedvezőtlenek, de ennek ellenére a jelentős szerepet tölt be országos szinten is növénytermelésbe, erdőgazdálkodásban.
Az iparosodás alacsony foka miatt a térségben nincs jelentős környezetterhelés, nincsenek zsúfolt főutak. Kiemelkedő természeti kincsei, természetvédelmi területei, érintetlen tájai turisztikai szempontból aktivizálhatók, ellenben fenntartható módon történő hasznosítása szakértői előkészítést igényel. A földfelszín alatt minősített gyógy- és termálvíz készlete van, amely hasznosítása elkezdődött, de messze használta ki a benne rejlő lehetőségeket. Meglévő és tervezett kerékpárútjai a természetközeli, kerékpáros turisztika fejlesztéseknek nyújthat lehetőséget.
Országosan látogatott kegyhelye, a Máriapócsi „Könnyező Szűz Mária” a vallási turizmus terén még erősíthető a LEADER térség általános vonzerejét, amelyhez további, az épített örökség részeként nyilvántartott műemlékek (templomok, kúriák stb), műemlék jellegű épületek és regionális szinten is népszerűsíthető tematikus rendezvények kapcsolhatók.
VI. A települések adottságai, lehetőségei
Az Egy Jobb Életért LEADER HACS Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti szélén húzódik, közvetlenül a magyar-román határon. A megyeszékhely a járásszékhelytől 42 kilométerre, a HACS központi irodájának helyt adó településtől 35 kilométerre helyezkedik el, a térségi központtól főváros távolsága közel 270 kilométer, amely megközelítése a legtávolabb eső településtől autópályán keresztül is közel 3 óra. A közlekedést tekintve a térség, és elérhetősége javult az M3-as autópálya közelségével, ez különösen a megyeszékhely, a főváros és a régióban lévő nagyvárosok elérhetőségét javította, de gazdasági szempontból áttörést nem hozott. Az egyetlen főútvonal a 471-es számú kétsávos út, amely délnyugat- északkelet irányban kettémetszi a térséget, innen pedig négy irányban futnak sugarasan a változó minőségű helyközi utak. A sugarakat körkörösen összekapcsoló vonalak híján a térségben több zsáktelepülés is található (Ömböly, Bátorliget, Encsencs, Nyírderzs). A belterületi utak 95 %-a aszfaltozott, az elmúlt években a bekötő utak minősége is jelentősen javult, de még ez is további fejlesztésre szorul a települések jobb elérhetősége érdekében.
A térségen kétvasúti fővonal fut át Debrecen-Mátészalka és a Nyíregyháza-Mátészalka , mind a kettő Záhony-Csap (UA) felé csatlakozva, valamint Nagykárolyi (RO) szárnyvonallal . A két vasútvonal a területünkön 5 településen rendelkezik megállóhellyel. A vasúttal nem rendelkező településeken az Szabolcs Volán Zrt. autóbuszai egészítik ki a tömegközlekedést. Legkedvezőtlenebb a tömegközlekedés az átmenő forgalommal nem rendelkező zsáktelepülések és a határmenti települések 4-5 járatpárral. A tömegközlekedési infrastruktúra állapotára jellemző, hogy mind a közúti, mind a vasúti tömegközlekedést kiszolgáló építmények (buszmegállók, várótermek, buszöblök) ugyan 2012 év végére 15 településen korszerűbbé váltak, de további fejlesztésre szorulnak.
A térségben Nyírcsászáriban, Nyírlugoson és Máriapócson található 2km, 0,5km, illetve 0,9km hosszú belterületi kerékpárút, Máriapócsot Pócspetrivel összekötő út hossza 2,3km. 2015-ben további szakaszok épültek ki a Nyírmeggyes – Nyírbátor összekötő szakaszokon, így jelentősen javult a térség kerékpáros összeköttetése. Ezzel szemben az ezt kiszolgáló egyéb infrastruktúra rendkívül hiányos, problémás a kerékpárok megfelelő tárolása, a hulladék elhelyezés, hiányzik a megfelelő infrastruktúrával rendelkező pihenőhely, egyéb kapcsolódó szolgáltatások.
Legnagyobb városa Nyírbátor, de a teljes jogosultsággal bíró települések közül a 3124 fő lakosszámú Nyírbogát a legnagyobb település, ezt követi Nyírbéltek nagyközség 2967 és Nyírlugos város 2774 lakossal. Városi ranggal két 2000 fő lakosszám feletti település rendelkezik: Máriapócs és Nyírlugos. A két kisebb város mellett meghatározó nagyközségek találhatóak a térségben, de a 4-600 fős kistelepülések is jelen vannak kisebb számban. A megye ezen területére nem jellemző aprófalu 600 fő alatti lakossal egyedül Ömböly rendelkezik, amely zsáktelepülés jellegénél fogva is nehezebb helyzetben van. 600 és 1000 közötti lakosa 5 településnek van. Ebből is látható, hogy az 1000 és 3000 közötti lélekszámú települések aránya a legmagasabb. Jelentősebb külterületi lakott hellyel Bátorliget, Nyírbogát és Nyírbátor. Ez utóbbi többek között ezen külterületével vált jogosult a LEADER forrásokra.
A térségben potenciálisfejlesztési centrum a járásközpont kivételével Máriapócs, ahol a vallási turizmus és a termálvíz révén találhatunk jelentős értékeket. A kiemelkedő természeti értékei miatt Piricse és Bátorligetjelent fejlesztendő turisztikai csomópontot, mivel infrastrukturális feltételei hiányosak, kihasználtsága és ismertsége a népszerűsítés hiánya miatt nem megfelelő. Nyírbogát elhelyezkedése és térségi funkciói miatt szintén kiindulópontot jelenthet humánerőforrás fejlesztése tekintetében, valamint a meglévő termelő és szolgáltató kapacitás bekapcsolásával, versenyképességének növelésével Nyírbátor közelsége miatt.
VII. Kulturális értékek:
Emlékek, nevezetességek:
Nyírbogát:
Bogáthy Kúria
Nyírbogát, Tájház
Nyírbogát, 1956-os emlékmű
Kállósemjén:
Kállósemjén, Kállay Kúria
VIII. Gazdasági adottságok
A terület foglalkoztatottságát nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva megfigyelhető, hogy kistérségi szinten a mező- és erdőgazdálkodásban dolgozók aránya meghaladja a megyei szintet. Viszont mind az ipar, építőipar, mind a szolgáltatás tekintetében elmarad attól. Az ágazatok közül legtöbben a szolgáltatási szektorban dolgoznak, ezt követi az iparban, építőiparban dolgozók száma, legkevesebben a mezőgazdaságban dolgoznak.
A regisztrált vállalkozások körében is ugyanez az eltolódás mutatkozik a szolgáltatási ágazat irányába. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma itt némileg meghaladja az országos átlagot, de alatta marad a megyei átlagnak. Azonban ez a szám az utóbbi években alig változott. A mikrovállalkozások vannak túlsúlyban, azon belül is azok, amelyek tényleges foglalkoztatást nehezen tudnak generálni.
Az egyéni vállalkozók száma csökkent, míg a társas vállalkozásoké hasonló ütemben nőtt.
A regisztrált vállalkozások száma nő, az őstermelők száma azonban 2013-ban nagyon nagy mértékben csökkent. Közel 1200 fővel csökkent az őstermelők száma. Ettől függetlenül az őstermelők száma a megyei és az országos szinthez képest is magasnak mondható, azonban jövedelmezőségük, önfenntartó képességük alacsony. Az egyéni vállalkozók száma szintén csökken, míg a társas vállalkozásoké kb. hasonló arányban nő. Alapvetően a mikrovállalkozások vannak túlsúlyban, azon belül is azok, amelyek tényleges foglalkoztatást nehezen tudnak generálni. Foglalkoztatotti létszámukat tekintve 10 fő alatti vállalkozás 2011-ben 912 volt, 10 és 49 foglalkoztatotti létszám közötti 47, és mindösszesen 2 középvállalkozás működött a HACS területen 50 és 249 fős foglalkoztatással. Nagyvállalat nincs a területen.
A működő vállalkozások versenyképességegyenge. Jelentős részük a szolgáltatásban, különös tekintettel a vendéglátóipar, a kereskedelem és a fuvarozás területén, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedik, ellátási területük településszintű.
A vállalkozói aktivitás valamennyi településen rendkívül alacsony, innovációs képességük gyenge, ennek sok esetben az anyagi források hiánya, de emellett az információ, illetve a humán tőke megújuló képességének a hiánya szab gátat.
IX. Ipar és a mezőgazdaság jellemzői
A LEADER jogosult településeken nagyon alacsony az iparosodás foka, a járás- és térségközpontként funkcionáló Nyírbátor erőteljesebb vonzást jelent az ipari tevékenység telepítésének.
Nyírbátornak és az ott működő Ipari Parknak erőteljes gazdasági szerepe van a HACS településeiről magas létszámot foglalkoztató vállalkozásaival (MSK, COLOPLAST, SERIOPLAST, Unilever, Petis-Művek, Diehl Aviation stb.). Ezek az üzemek sok esetben azzal a problémával állnak szemben, hogy vagy nem tudják megfelelő képzettségű erőforrással feltöltenia munkaerő szükségletüket, vagy alacsony jövedelmezőségük miatt minimális a megkereshető reálbér. Ezért nem kapnak megfelelő számú munkaerőt, vagy megszüntetik az üzemrészeiket, így létszámleépítésekre kerül sor.
A kistérség természeti erőforrásai közül az építőipari nyersanyag, a homok és a fa alapanyag a legjelentősebb. A térségben erőteljes a feldolgozóipar jelenléte, alapvetően a mezőgazdasági termékfeldolgozás és a könnyűipari tevékenységek dominálnak. Ezek közül is a legerőteljesebb a fafeldolgozás. A könnyűipar esetében azonban az utóbbi években visszaesés figyelhető meg, mely elsősorban gyárbezárásokkal magyarázható. Ettől függetlenül továbbra is leginkább az élelmiszeripar, a fafeldolgozás és a könnyűipari tevékenység a leggyakoribb.
A térség területének 60%-a homoktalaj, melynek kedvezőtlen tulajdonságai között szerepel a rossz vízmegtartó képesség. Ebből kifolyólag a biztos termés érdekében öntözésre van szükség. A kistérségben azonban jelentős felszíni víz nem található, így az öntözéshez szükséges mennyiséget a felszín alól emelik. A termőföldek minőségét illetően elmondható, hogy a megyében a mezőgazdasági terület átlagos aranykorona-értéke elmarad az országos átlagtól, a megyék közül itt a legalacsonyabb. A homokos talajok miatt a térségben sem sokkal jobb a helyzet. Legmagasabb Máriapócson, legalacsonyabb Nyírbéltek. További problémaforrás a talajvíz mélysége, így a növényzet rétegvízből történő vízfelvétele nehézkes. ki.
A kedvezőtlen adottságok ellenére a megye és a térség jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében. A térségben a szabolcsi alma, meggy, nyírségi burgonya, dohány, napraforgó és a szatmári szilva termesztése vált tradícióvá. Ezek termőhelyi körzeteiben speciális szakismeret halmozódott fel. A mostoha talajadottságok és a kedvezőtlen éghajlati viszonyok csak a magas tűrőképességű, igénytelenebb növények termesztését teszi lehetővé. A kistérség állattenyésztése nagymértékben visszaesett, a hagyományos nagyüzemi állattartás pedig lényegében megszűnt. A családi gazdaságokban a baromfi tenyésztése iránt mutatkozik érdeklődés és piaci kereslet. A Nyírbátorban működő baromfifeldolgozó (Bátorcoop) hosszú távú és biztos felvevő piacot jelent a kistérség baromfitenyésztői számára. A Bátorcoop baromfi feldolgozó üzem állati hulladékaira épült Biogáz üzem térségi hatókörű, azonban energiát alapvetően a baromfi feldolgozó tevékenységére termeli vissza.
Az ipari növények közül a napraforgó termesztése kapott hangsúlyt, míg Nyírbátorban működött a Cereol (növényolaj gyár). Szántóföldi növénytermesztés keret elsősorban kukoricát, rozst termesztenek. A környező területekhez képest a hagyományosnak számító burgonyatermesztés elenyésző.
Hiányos a mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó feldolgozóipar. A helyi jellegzetességű termékek (házi szilva-, almapálinka, gyümölcslekvárok stb.) a jogi szabályozás következtében nem jelennek meg a helyi kereskedelemben, illetve megfelelő szervező- és ösztönző erő nélkül nem alakulnak ki a kistermelők, magas hozzáadott értéket előállító kisüzemek önfenntartó gazdaságai. A pontszerű kezdeményezések helyett ezt hálózatszerűen, a termeléstől az értékesítésig felfűzött integrált tevékenységként kialakítani. Jelenleg is működnek Termelői Csoportok és szövetkezések, de ezek hatékonysága, szervező ereje nagyon alacsony.
Az erődgazdálkodáshoz kötődő, a fafeldolgozó iparra épülő vállalkozások fejlődési lehetőségei kimagaslók. A térséget nagyarányú erdősültség jellemzi, amely a megyei szinthez képest is kimagaslóan nagy területeket jelent. A települések közül a legnagyobb területű erdővel Terem (2459ha), Nyírbéltek (2421,4ha), Nyírbogát (2416,4ha), és Nyírlugos (2370,1ha) rendelkezik. Az erdőterületek nagy kiterjedése a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen talajadottságok játsszák a legnagyobb szerepet. Az erdészet nem tartozik a munkaigényes ágazatok közé, mivel a telepítés és a betakarítás időszakai között alig-alig teremt munka- és megélhetési lehetőséget.
Az erdőgazdálkodásból származó hulladék energetikai célra történő hasznosítása is az ültetvények további bővítését irányozzák elő.
Az állattenyésztés megcsappant (sertés, juh, szarvasmarha), az állattartás nem volt kellően támogatott a mezőgazdaság körébe. 10-12 évvel ezelőtt, amikor is országos program támogatta a szarvasmarha kivágást, az állatállomány töredékre csökkent. Penészleken tejfeldolgozó üzem épült néhány éve erre az ágazatra, de ma az üzem a térségen kívülről „importálja” a szükséges alapanyagot, holott a termelői adottságok és a mezőgazdasági kultúra lehetőséget adna a szarvasmarhatartásra.
X. A gazdaság fejlődési lehetőségei
Táji- , környezeti-, történelmi-, és kulturális értékek megóvása, hosszú távú fenntartható hasznosításuk elősegítése.
XI. Az Egyesület fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata
A fejlesztéseknél a meglévő erősségekre, erőforrásokra építkezünk, másrészről a gyengeségek kezelésére megoldási javaslatokat teszünk. Így komplexen reagálunk a térség erőforrásainak és hátrányainak összességére. A stratégián belüli belső hangsúlyok határozzák meg, hogy a stratégia milyen irányú.
A stratégiánk irányait meghatározó alap szükségletek:
XII. Az egyesület fejlesztési lehetőségei:
Foglalkoztatás tekintetében a stratégiánk fontos célja a helyi gazdaság életképességének erősítése, a helyi értékeken alapuló termékelőállítás ösztönzése melytől a foglalkoztatás helyzet javulását is várjuk. A működési és termelési feltételeinek hatékonyság növelése, kapacitás fejlesztése szintén hatással lehet a foglalkoztatás bővítésére. Kiemelten fontos ebből a szempontból a képzett munkaerő helyben tartása, amelyet a fiatalok helybeni foglalkoztatásával, a letelepedés elősegítésével kívánunk elősegíti. Az alacsony végzettségű és alacsony jövedelemmel rendelkező, általában szegregátumban, vagy szegregációval veszélyeztetett lakosság számának csökkentése életminőségük javítása érdekében az alternatív mezőgazdasági termékek és a turizmus piacának kihasználásával tervezzük új helyi termékek kialakítását, illetve a meglévő vállalkozások támogatását, ahol az itt élők is bekapcsolódhatnak a termelésbe. Az alacsony vállalkozói innovativitás növelése érdekében, kihasználva azt, hogy növekvő a kereslet az egészséges, magasabb hozzáadott értéket képviselő helyi termékek iránt, valamint a turizmus adta lehetőségek kiaknázásával az alábbi intézkedéseket tervezzük: új helyi termékek kialakításának, hagyományokra és helyi erőforrásokra épülő, a vállalkozások palettáján vagy a térségben új termékek kialakításának, termékfejlesztésnek , a termékek piacra jutását, piaci pozícióját erősítő hálózatok multiplikátor hatású együttműködések kialakítását ösztönözzük, több vállalkozás és szolgáltatástípus ötvözésével, illetve a civil szereplők részvételével. A magas munkanélküliség csökkentésére, kiaknázva a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket.
Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás szempontjából a specifikus céljaink legtöbbjeihez kapcsolódik a fenntarthatósággal, fenntartható energia- és környezetgazdálkodással összefüggésbe hozható kritérium, követelmény vagy feltétel. A helyi erőforrások, a megújuló energiák használatával, a táji-, és környezeti értékek fenntartható használatával, a fiatalok szemléletformáló oktatásával mind ezt a célt kívánjuk szolgálni.
Oktatás szempontjából a térség egyik legnagyobb problémája az aktív korú lakosság körében az alacsony képzettségi szint, vagy a nem piacképes képzettség. Mivel ennek korrigálását hosszútávon csak a fiatalok körében történő szemléletformálással, oktatásuk piacképessé tételével lehet elérni, így fontos hogy már gyermekkorban meg kell kezdeni a képzési folyamatot. A képzett fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében több intézkedést is megfogalmaztunk. A képzett fiatalok elvándorlásának mérséklése érdekében Nyírbátorban, illetve a turisztikai adottságokban rejlő lehetőségek kiaknázásával tervezzük a fiatalok helyben maradását elősegítő gyakornoki, illetve lakhatási és hazatelepülési programok, konstrukciók feltérképezését, kataszter kialakítását.
Társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából a HACS térséget érintő mindkét járás a komplex programmal fejlesztendő térségek közé tartozik. Ezért kiemelten fontosak a hátrányos helyzetű csoportok számára speciálisan megfogalmazott célok, intézkedések a stratégiánkban. A szegénység és a hátrányos helyzet újra termelődésének megakadályozás érdekében több intézkedést fogalmaztunk meg, amely oktatási, életmódtanácsadási, közösségszervező komplex programokkal teremt esélyt hosszú távon.
Turisztikai adottságok kihasználása a térség turisztikai adottságaira, vallási, kulturális, mezőgazdasági hagyományaira, természeti adottságaira alapozva, kihasználva a határon átnyúló együttműködéseket, a falusi turizmus irányába fordulást, az elérhetőség lehetőségeit innovatív közösségi, térségi programok megvalósítását tervezzük. Az erősödő civil társadalomra alapozva, kihasználva a turizmus, helyi termékek népszerűsítését, a határon átnyúló közösségi együttműködéseket tervezzük a helyi közösségek célorientált támogatását és innovatív közösségi, térségi programok megvalósítását.
Mezőgazdasági lehetőségek kihasználása a mezőgazdasági vállalkozások magas számára, a jelentős erdősültségre, azaz alapanyag meglétére és a turizmusban rejlő piaci lehetőségek, valamint felértékelődött érdeklődés a helyi, egészséges és kézműves termékek iránt kiaknázására tervezzük új helyi termékek kialakítása, hagyományokra és helyi erőforrásokra épülő, a vállalkozások palettáján vagy a térségben új termékek kialakítása, termékfejlesztés.
XIII. A PROJEKT EREDMÉNYESSÉGE
A „Nyírségi Összefogás” projekt megvalósíthatósági tanulmánytervének össze állításakor a sokféle vizsgálódás eredményeként megállapítható, hogy az elképzelés lépésről-lépésre végrehajtható, amennyiben a térségi összefogás létrejön.
Korábbi kutatások eredményei arról számolnak be, hogy a településen élőket is foglalkoztatja a település fellendülése, mivel a megkérdezettek nagyrésze valószínűsíti, hogy a térségen belüli együttműködések fejlesztése új lehetőséget jelent a települések esetében. Az együttműködések által új kapcsolatok alakulhatnak ki, melyek hozzá segítik a településeket a gazdasági, társadalmi kitörésből. Az együttműködések által betekintést nyerhetünk egymás álláspontjairól, véleményéről. Megvitathatjuk nézőpontunkat, bemutathatjuk fejlesztési céljainkat, átbeszélhetjük eddigi tapasztalatainkat.
Az együttműködés által több szférába is betekinthetünk, ahol megismerkedhetünk az aktuális problémákkal, nehézségekkel. Ezek által olyan ötletelés, segítség adás következhet be, mely szintén hozzájárul a kapcsolatok erősítésében.
A projekt által olyan népi, hagyományos, az egyesületre, az alapítványra, vagy akár az önkormányzatra jellemző rendezvények valósulnak meg, melyeket a helyiek igényét kiszolgálva és figyelembevéve szervezünk.
XIV. A FENNTARTHATÓSÁG
A projekt célkitűzését hosszú megvalósítási időintervallumban lehet megoldani, éppen ezért a fenntarthatóság hossza ebből a szempontból előre nem látható.
A projekt feladatait végig gondolva arra a következtetésre jutottam, hogy rendezvények és programok megvalósítása hónapokban fejezhető ki. Az együttműködések révén a hónapok alatt olyan elmélyült és erős kapcsolatok alakulhatnak ki, melyekre a projekt vége után is szoros együttműködést tart.
Az anyagi vagy tárgyiasult fejlesztések mellett az eszmei fejlődés anyagiakban nem kifejezhető mértékű lesz. Nyírbogát és Kállósemjén település húzóerő lesz a térségben a rendezvények magas színvonala és minősége miatt. A projekt célkitűzései a térségfejlesztési elképzelésekkel szinkronban vannak, mivel egymásra épülnek és egymásból következnek a részprogramok.
XV. ÖSSZEGZÉS
A projekt fő iránya a LEADER helyi akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek megvalósítása. Tehát a projekt célja, hogy a térségen belüli együttműködések révén olyan rendezvények valósuljanak meg a projekt keretében melyekre eddig nem volt lehetőség. A rendezvények által a településen élők ingyenes olyan hagyományos és a településre jellemző témájú rendezvények szervezésében és megvalósításában vehettek részt, melyre eddig nem volt példa.
Mivel a rendezvények nem egy témára építkezve valósultak meg, így a projekt ideje alatt a lakosok választhattak a felhozatalból. A rendezvények megvalósításánál különös figyelmet fordítottunk egészen az idős korosztálytól a fiatalig, a hátrányos helyzetben élő emberekre.
A projekt megvalósítása hosszabb időszak, mely alatt a környező települések is értesülhettek az adott programokról, így ez olyan lehetőséget biztosított a szervezőknek, hogy többen megismerjék őket. Az Egyesületnek, az Alapítványnak és az Önkormányzatnak is remek lehetőséget biztosított a projekt abból a szempontból, hogy új embereket ismerjenek meg, újabb kapcsolatok alakuljanak ki.
Ezek által közelebbről ismerhették meg az Egyesület felépítését, feladatait, munkásságát mely szintén elmondható az Alapítvány és Önkormányzat esetében is.
A rendezvények megvalósítása által Nyírbogát és Kállósemjén is csomóponttá vált az itt élő emberek számára, hiszen olyan ingyenesen látogatható, színvonalas programokkal állt elő, melyekre az emberek szívesen vitték gyermekeiket, barátaikat. Ezek hozzájárulnak a gazdaság, turizmus fellendüléshez a településeken. Segítséget nyújt az elvándorlás megakadályozásában, a helyben maradás erősítésében.
A tanulmányterv bemutatja, hogy a cél eléréséhez milyen fejlesztésekre van szükség, mit kell tenni annak érdekében, hogy a helyi lakosok igényeit kiszolgálva különböző féle programok valósulhassanak meg.
VIII. Irodalomjegyzék:
https://www.kozterkep.hu/29324#vetito=423900
https://umvp.kormany.hu/umvp-hacs-illetekessegiteruletei
http://kozepszabolcsileader.hu/
https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=728
