egy jobb életért

egyesület

Tanulmány "Együtt a Szilágyságban Nyírségben

Egy Jobb Életért Egyesület Felhívás címe: LEADER-Helyi akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és támogatása A felhívás kódszáma: VP6-19.3.1-17 Projekt címe: Együtt a Szilágyságban, Nyírségben

 

 

Egy Jobb Életért Egyesület

Felhívás címe: LEADER-Helyi akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és támogatása

A felhívás kódszáma: VP6-19.3.1-17

 

Projekt címe: Együtt a Szilágyságban, Nyírségben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tanulmány

 

Készült:

 

A Zibelina Vendéglátó Kft megbízásából

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette:

Vincze Norbert

                                                                                                                                    2022

 

 

Tartalomjegyzék

 

 

Tartalomjegyzék                                                                                                       3 oldal

Projektadatok                                                                                                            4 oldal

Bevezető                                                                                                                   5 oldal

  1. Egy Jobb Életért Egyesület rövid története 6 oldal
  2. Gal Tövishát Hacs története 7 oldal
  1. Támogatandó területek 10 oldal
  2. Területi lehatárolások 11 oldal
    • Egy Jobb Életért Egyesület területi lehatárolása 11 oldal
    • Gal Tövishát Leader Hacs területi lehatárolása           12 oldal        
  3. A települések természeti adottságai, lehetőségei 14 oldal
  4. a) Az Egy Jobb Életért LEADER HACS 14 oldal
  5. b) Szilágycseh 16 oldal
  1. a) Egy Jobb Életért Leader Hacs 23 oldal
  2. b) Gal Tövishát Leader Hacs 24 oldal
  3. Ipar és mezőgazdaság jellemzői 25 oldal

1.1. Egy Jobb Életért Leader                                                               25 oldal

1.2. Szilágycseh                                                                                     27 oldal

  1. A gazdaság kitörési lehetőségeiről 28 oldal
  2. Az Egyesület fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata                            28 oldal
  1. Vezetői összegzés 35 oldal

Projekt adatok

 

A Vidékfejlesztési Program keretén belül a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága, mint Támogató által 2017.03.30. napján meghirdetett, A LEADER Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása című, VP6-19.3.1-17 kódszámú felhívás alapján, Egy Jobb Életért Egyesület, mint támogatást igénylő 2018.03.27. 15:39:44 időpontban 1923968347 iratazonosító számú támogatási kérelmet nyújtott be.

 

Egy Jobb Életért Egyesület -  11 682 617 Ft támogatásban részesült.

 

A támogatás intenzitása 95 %-os.

 

A megvalósítási helyszínek: 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7. 225/6 hrsz.

           

 

A kérelemben megjelölt tevékenységek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BEVEZETŐ

 

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett -Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása című (VP6-19.3.1.-17) kódszámú 1923968347 projekt azonosítóval ellátott felhívásra beadott és támogatott konzorciumi projekt megvalósítása befejeződött. A projektben az Egy Jobb Életért Egyesület valósította meg rendezvényeit. Az Egy Jobb Életért Egyesület a következő programokat, rendezvényeket tartotta meg:

 

Az alábbi rendezvények mindegyike úgy lett megszervezve, hogy azon minden korosztály részt vehessen és jól érezze magát. A programok szervezésénél mindig figyelembe vettük a célokat és ehhez igazítva kerültek megvalósításra. A rendezvények alkalmával mindig személyesen találkozhattunk Szilágycseh polgármesterével és a Gal Tövishat Leader Hacs munkatársaival. A rendezvényeknek köszönhetően erősödött a két település közti kapcsolat. A programok alkalmával lehetőség nyílt a jógyakorlatokra, a tapasztalatcserére, és a két térség lehetőségeinek feltárására. A helyi vállalkozók, civil szférában dolgozók, a helyi intézmények vezetői is általában részt vettek ezeken a rendezvényeken így a külföldi partnereink őket is megismerhették és betekintést nyerhettek a világukba. A projektet mindenféleképp jó döntés volt megvalósítani, hiszen nagyon erős és mély kapcsolat alakult ki a két település vezetői és a két Leader Hacs dolgozói között.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Az Egy Jobb Életért Egyesület rövid története

 

Az Egy Jobb Életért Egyesület LEADER HACS Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti, a magyar-román országhatár mentén húzódó akcióterülete. Mint az egyik legkeletibb LEADER térség számol mind azon hátrányokkal, amelyekkel határmentisége, központoktól, centrumoktól való távolsága predesztinálja. Súlyos társadalmi és gazdasági hátrányait páratlan természeti kincsei, kulturális, történelmi és vallási hagyományai, emlékei és az ezekre épülő lehetőségek igyekeznek ellensúlyozni.

A LEADER HACS központi települése Nyírbogát, ahol 2013 óta rendelkezik irodával a HACS. A munkaszervezet a 2007-2013 időszakban több egyesület is próbálta felvállalni a feladatot. A HACS működési és szervezési faladatainak utófinanszírozás miatt 2 egyesület is likviditási gondok miatt átadta a feladatot. Az Egy Jobb Életért egyesület 2013. év óta vette fel cél szerinti tevékenységei közé a Kelet-Nyírségi Kistérségben a LEADER egyesület és a vele járó feladatokat. A szervezet két fő, fő állású kollégával látja el az operatív feladatokat. 1 fő felsőfokú végzettségű agrár szakember, 1 fő pénzügyi végzettségű kolléga és további irodai munkatárs segíti a hatékony munkát. A kialakított iroda és kapcsolódó infrastruktúra teljes mértékben megfelel a munkaszervezeti feladatok ellátására. Az iroda 2 iroda helyisége, plusz egy tárgyalóból áll, amelyben a munkavégzéshez szükséges számítógépek, nagy teljesítményű fénymásoló, szkenner, telefonvonal, internet elérhetőség adottak. A munkaszervezet dolgozói az elmúlt 3 évben közvetlen és hatékony kommunikációs csatornákat építettek ki a közösség tagjai között, illetve a közösség tagjai és a HACS vezetősége és a munkaszervezet között. A Nyírbogát Város Önkormányzatával szintén nagyon jó az együttműködés. Hatékony a munka a térség fejlődése érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Gál Tövishát Hacs története

 

A Gal Tövishát Hacs vezetője Tóth Sándor, aki több éves tapasztalatával vezeti a leader irodát.

Tövishát nevét először 1570-ben Ilosvai Selymes Péter említi, amikor a Kusallyal szomszédos falvakat tövisháti településeknek tekinti. Pesty Frigyes 1864-es helynévtárában Diósadról szólva a falutól keletre elhelyezkedő településeket tövishátiként szerepelteti. A Szilágyságból származó Szilágyi Ferenc történetíró szerint a Szilágyfőkeresztúrnál eredő Szilágy vize mellett bal felől elvonuló hegygerincet nevezik Tövishátnak.

Neve a tövis és a hát szavak összetételéből ered. Az első tag jelentheti a búzában kárt tevő tövist, de a galagonyabokorból készülő sövényt is. A hát vagy hátság tájképző szavak mindenütt ismeretesek a magyar nyelvterületen. Az is valószínű, hogy a Tövishát elnevezést a szomszédos tájak módosabb népe ragasztotta a Szilágy-patak menti „sován” vidékre (akárcsak Kalotaszegen, ahol a felszegiek hordják fentebb az orrukat a másik két kistáj lakosaihoz képest). (Bővebben lásd: Major Miklós: i. m.; Biczó Gábor–Kotics Tibor: „Megvagyunk mi egymás mellet...” Magyar–román etnikai együttélési helyzetek a szilágysági Tövisháton, Miskolci Egyetem, Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet, 2013)

Tudott dolog, hogy a mindenkori Szilágyságot a népi tájszemlélet három kisebb régióba sorolta, éspedig Kraszna mente, Felső-Berettyó vidéke és Tövishát. Földrajzi fekvésüket véve figyelembe Virág Magdolna néprajzos, a szilágysági magyar falvak közé sorolja az Érmelléket is. (Virág Magdolna: Temetés a Tövisháton. Debrecen, 1994)

Tövishát a Szamos, a Mázsa- és a Zilah-patak által határolt háromszögbe foglalt területet jelenti. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint „Tövishát a Szilágyság középső vidéke a Szamos és Krasznába futó patakok hátságán”. Vegyesen lakott falvak és Szilágycseh városa alkotják – magyar tájszemlélet szerint – Tövishát vonzásterületét. A Tövishát Társaság még az alapító szabályzatában is bizonytalankodó: 32 település Szilágy, 7-7 pedig Máramaros és Szatmár megyében szerepel. Kós Károly viszont 37 települést, Sipos László 40-et, Major Miklós 35-40-et, Baksai Károly 46-ot, míg Erdőközi Zoltán 30 magyar falut tart tövishátinak. Szilágycseh. A tájegység központja, 1968-ban emelték városi rangra, de már a középkorban is mezővároska volt a vár szomszédságában. Peres iratok tanúsága szerint jelentősebb nemesi családok, a Jakcsok, a Drágffyak és Gyulafiak voltak a városka patrónusai. Vásáros központ volt, de lakosainak jelentős része ma is földműveléssel, szőlőtermesztéssel egészíti ki jövedelmét. A csatolt falvakkal együtt nyolcezer főt meghaladó (8008) lakosság nemzetiségi megosztása majdnem fele-fele arányban magyar, illetve román.

 

 

 

A LEADER megközelítés központi gondolata a helyi együttműködés. Elvben a helyi akciócsoport egy nagyobb magán és közösségi társulás része, amely nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy megbirkózzanak a növekvő számú közösségi feladattal, a közlekedési infrastruktúrától   kezdve   a   tudományon   keresztül   az   oktatásig. A   helyi akciócsoportok   speciális szerepe a mikro-regionális vidékfejlesztésben különleges fontosságot ad ezeknek a csoportoknak. Egyrészt a helyi akciócsoportok a helyi önkormányzatok eszközei, a helyi fejlesztés irányító testületei.  Másrészt lehetőséget biztosítanak a találkozásokhoz és az élményszerzéshez. Mert hát mi is a partnerség a felek nélkül? A partnerség szemantikai töve a „rész” szó. Ez kétféle értelmezést hordoz: része lehetsz valaminek, illetve részt vehetsz valamiben, hozzájárulhatsz valamihez, vagy megoszthatsz valamit, megoszthatsz valamit másokkal, vagy elválaszthatsz. A másokkal való megosztás szempontjából a helyi partnerség egy koncepciós tér, ahol a partnerek   létrehoznak    egy    közös    tervezetet    a    folyamatos    dialógus    segítségével megfogalmaznak egy célt. Együtt kialakítják térségük kívánatos jövőjét. Az   elválasztás   szempontjából   nézve   megpróbálják tárgyalások   útján kielégíteni   egyéni   vágyaikat és szükségleteiket, megpróbálnak megegyezni    egymással    az    úgynevezett    „alkutérben”, amelyet a partnerség nyújt. Ez a folyamat nem mindig könnyű, néha érdekeket is sért.  De partnerség híján sem lenne könnyebb, sőt csak nehezebb lenne, hiszen nem lennének közös játékszabályok.  Ezek a sokrétű, érzelmi, intellektuális, társadalmi és politikai aspektusok alakítják a helyi társulást olyan módon, hogy az tükrözi a vidék társadalmi jellegzetességeit ugyanúgy, ahogyan az emberi szem tükrözi a lélek mélységeit.  És mivel minden vidék más és más, a helyi társulások is   egyediek jellegükben, viselkedésükben, belső tulajdonságaikban, ötletességükben és   sebezhetőségükben. Bizonyos mértékig a helyi társulás jellegzetességeinek megfigyelésével következtetéseket lehet levonni a helyfejlettségére és dinamizmusára vonatkozóan. Ez az, amiért ez a kézikönyvtöbb szeretne lenni, mint egy egyszerű lista azokról a szempontokról, amelyeket meg kell fontolnunk, mielőtt létrehozunk egy helyi társulást a helyi fejlesztési stratégia megvalósítására. Amellett, hogy gyakorlati    tanácsot    ad    a    helyi    társulások létrehozásában, működtetésében és értékelésében, ez a kézikönyv lehetőséget biztosít ahhoz, hogy más-más szempontból figyeljük meg és elemezzük a partnerséget: kívülről: úgy tekint a helyiakciócsoportra, mint a helyi, regionális és országos igazgatás intézményes résztvevőjére, amely része a  vidéki terület  társadalmi-gazdasági szerkezetének belülről: figyelembe veszi a szereplők keveredését és kölcsönhatásait időben: tekintetbe veszi az evolúciós fokozatokat a kezdőtől az érett helyi társulásig

Segíteni fogja a helyi társulásokat az „alkuteret”,   a koncepciós teret  a partnerek rendelkezésére álló teret a  programvezetőket,  akik  támogatják  a  helyi  résztvevőket  az  akciócsoportok létrehozásában, kiválasztásukban és figyelemmel-kísérésükben a programciklusban a  helyi  résztvevőket  abban,  hogy  elkerüljék a  buktatókat  és  a  lehető  legtöbb  hasznuk  származzon a közös próbálkozásukból. A  kézikönyv  a  helyi  akciócsoportok  szerepének  bemutatásával  indul  a  különböző  társadalmi-gazdasági és   igazgatási   körülmények   között.   Azután   a   helyiakciócsoport belső viszonyaira összpontosít, a csoport összetételére, a résztvevők egymással való  kapcsolatára,   és   még   néhány   olyan   szempontra,   amelyek döntő  fontosságúak  az akciócsoport sikere szempontjából.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Támogatandó területek, tervezett intézkedések:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. Területi lehatárolások
    • Egy Jobb Életért Egyesület területi lehatárolása

 

Az Egy Jobb Életért Egyesület tervezési területe az Észak-Alföldi régióban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Az akciócsoport a nyírbátori járás csaknem teljes területét lefedi 19 település(Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem) teljes jogosultságával. Ehhez csatlakozik a mátészalkai járás 3 települése (Nyírkáta, Mérk és Vállaj), valamint Nyírbátor város külterületi jogosultságával A jogosult települések által lefedett terület 781,61 km2. A támogatásra jogosult lakónépesség száma 36 299 fő. A teljes HACS területére jellemző átlagos népsűrűség 46,4 fő/km2.

 

 

A HACS településeinek szerkezete, mérete vegyes, a területre az 1000-2000 közötti lakosság számú települések a legjellemzőbbek. 500 fő lélekszám alatti település egy, 1000 fő lélekszám alatti négy db, 1000 és 2000 lélekszám közötti kilenc, 2000 feletti lakosú öt település van. 3000 fő lakosság szám feletti egyedül a HACS központi településeként funkcionáló Nyírbogát. Két városi ranggal rendelkező település található: Máriapócs és Nyírlugos. Három község zsáktelepülés: Ömböly, Nyírderzs és Nyírpilis.

Az akcióterület Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti határvonalán húzódik, Bátorliget, Penészlek, Ömböly és Vállaj a román-magyar határ határtelepülései. A mátészalkai, észak-nyugaton a baktalórántházi, nyugaton a nyíregyházi járás, délre Hajdú-Bihar megye települései határolják. A terület leszakadását erősíti a földrajzi elhelyezkedése, a határmentiség itt egyelőre nem jelentett gazdasági fellendülést, nincs közvetlenül pozitív gazdasági hatása a helyi társadalomra sem, illetve ezek a folyamatok az utóbbi években kezdtek elindulni, így hatásuk a most következő években lesznek érezhetők reményeink szerint.

A HACS területileg egységes, azt egymással határos települések alkotják, központjában Nyírbátor városával, amely a járásszékhely.

 

 

 

A Tövishát Leader területe homogén terület, mely 730,73 km2, összlakossága 40 381 fő. Ebből 19 712 fő férfi (48,82%) és 20 669 fő nő (51,18%). A népsűrűség 55,3 lakos/km².

 

A terület a Leader támogatható területen található, amely Cehu Silvaniei városból és Bocșa, Coşelu, Crişeni, Dobrin, Hereclean, Salapa, Sarmaşa és Şamsuddin, Salaj megye és Bogdand községekből áll. Hodod, Supur Szatmár megyéből. A kistérség mérsékelt kontinentális éghajlatú, meleg erekkel, hideg telekkel és bőséges csapadékkal. Az éves átlaghőmérséklet 38 és 10,4°C között van. A Tövishát kistérség átlagosan sérülékeny a klímaváltozás hatásaival szemben, az árvízveszély miatt az európai átlagot meghaladó érzékenységgel 2. A vízrajzi hálózat fő jellemzője az értékeloszlás viszonylagos egyenletessége. Az egész területen (Zalikulu-völgy, Salajului-völgy, Mineu, Valea Maja) pénz és kis vízterületek jelenlétével Salat és Sarmaşa községek, valamint Cehu Silvaniei város területén. A Leader Tövishát területén nincs nagy természeti értékű terület, helyette két olyan UAT található, amelyek részleges felületét Natura 2000 védett természeti terület borítja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. A települések természeti adottságai, lehetőségei

 

  1. Az Egy Jobb Életért LEADER HACS Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti szélén húzódik, közvetlenül a magyar-román határon. A megyeszékhely a járásszékhelytől 42 kilométerre, a HACS központi irodájának helyt adó településtől 35 kilométerre helyezkedik el, a térségi központtól főváros távolsága közel 270 kilométer, amely megközelítése a legtávolabb eső településtől autópályán keresztül is közel 3 óra. A közlekedést tekintve a térség, és elérhetősége javult az M3-as autópálya közelségével, ez különösen a megyeszékhely, a főváros és a régióban lévő nagyvárosok elérhetőségét javította, de gazdasági szempontból áttörést nem hozott. Az egyetlen főútvonal a 471-es számú kétsávos út, amely délnyugat- északkelet irányban kettémetszi a térséget, innen pedig négy irányban futnak sugarasan a változó minőségű helyközi utak. A sugarakat körkörösen összekapcsoló vonalak híján a térségben több zsáktelepülés is található (Ömböly, Bátorliget, Encsencs, Nyírderzs). A belterületi utak 95 %-a aszfaltozott, az elmúlt években a bekötő utak minősége is jelentősen javult, de még ez is további fejlesztésre szorul a települések jobb elérhetősége érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A térségen kétvasúti fővonal fut át Debrecen-Mátészalka és a Nyíregyháza-Mátészalka , mind a kettő Záhony-Csap (UA) felé csatlakozva, valamint Nagykárolyi (RO) szárnyvonallal . A két vasútvonal a területünkön 5 településen rendelkezik megállóhellyel. A vasúttal nem rendelkező településeken az Szabolcs Volán Zrt. autóbuszai egészítik ki a tömegközlekedést. Legkedvezőtlenebb a tömegközlekedés az átmenő forgalommal nem rendelkező zsáktelepülések és a határmenti települések 4-5 járatpárral. A tömegközlekedési infrastruktúra állapotára jellemző, hogy mind a közúti, mind a vasúti tömegközlekedést kiszolgáló építmények (buszmegállók, várótermek, buszöblök) ugyan 2012 év végére 15 településen korszerűbbé váltak, de további fejlesztésre szorulnak.

A térségben Nyírcsászáriban, Nyírlugoson és Máriapócson található 2km, 0,5km, illetve 0,9km hosszú belterületi kerékpárút, Máriapócsot Pócspetrivel összekötő út hossza 2,3km.  2015-ben további szakaszok épültek ki a Nyírmeggyes – Nyírbátor összekötő szakaszokon, így jelentősen javult a térség kerékpáros összeköttetése. Ezzel szemben az ezt kiszolgáló egyéb infrastruktúra rendkívül hiányos, problémás a kerékpárok megfelelő tárolása, a hulladék elhelyezés, hiányzik a megfelelő infrastruktúrával rendelkező pihenőhely, egyéb kapcsolódó szolgáltatások.

 

Legnagyobb városa Nyírbátor, de a teljes jogosultsággal bíró települések közül a 3124 fő lakosszámú Nyírbogát a legnagyobb település, ezt követi Nyírbéltek nagyközség 2967 és Nyírlugos város 2774 lakossal. Városi ranggal két 2000 fő lakosszám feletti település rendelkezik: Máriapócs és Nyírlugos. A két kisebb város mellett meghatározó nagyközségek találhatóak a térségben, de a 4-600 fős kistelepülések is jelen vannak kisebb számban. A megye ezen területére nem jellemző aprófalu 600 fő alatti lakossal egyedül Ömböly rendelkezik, amely zsáktelepülés jellegénél fogva is nehezebb helyzetben van. 600 és 1000 közötti lakosa 5 településnek van. Ebből is látható, hogy az 1000 és 3000 közötti lélekszámú települések aránya a legmagasabb. Jelentősebb külterületi lakott hellyel Bátorliget, Nyírbogát és Nyírbátor. Ez utóbbi többek között ezen külterületével vált jogosult a LEADER forrásokra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A térségben potenciálisfejlesztési centrum a járásközpont kivételével Máriapócs, ahol a vallási turizmus és a termálvíz révén találhatunk jelentős értékeket. A kiemelkedő természeti értékei miatt Piricse és Bátorligetjelent fejlesztendő turisztikai csomópontot, mivel infrastrukturális feltételei hiányosak, kihasználtsága és ismertsége a népszerűsítés hiánya miatt nem megfelelő. Nyírbogát elhelyezkedése és térségi funkciói miatt szintén kiindulópontot jelenthet humánerőforrás fejlesztése tekintetében, valamint a meglévő termelő és szolgáltató kapacitás bekapcsolásával, versenyképességének növelésével Nyírbátor közelsége miatt.

 

  1. Szilágycseh város RomániábanSzilágy megyébenZilahtól31 km-re észak északkeletre fekszik. MutosOláhhorvátSzilágynádasd és Völcsök tartozik hozzá.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szilágysági-dombvidék magaslatai között megbúvó kisváros földrajzilag összetett domborzati képet mutat. A települést körbe ölelő dombok legtöbbje magasabb 280-300 méternél. Az északi dombvonulat átlagos magassága meghaladja a déli vonulatáét, legmagasabb pontja 337 méter, az északról alányúló erdő déli végénél. E vonulat hosszan elnyúlva terül el, a Szilágy-patak völgyétől fokozatosan emelkedve, az erdővidékig szántóterületek borítják. Keleti irányban gerincként a település fölé terebélyesedik, déli lejtőin szőlősök találhatóak, valamint gyümölcstermesztés folyik, elsősorban a szilvafák jellegzetes elemei a tájnak. Az északi dombvonulat egy-egy kiemelkedő részéről kilátás nyílik a városra, a környező dombokra, s tiszta időben az Erdélyi-középhegység magasabb csúcsai (dél-délnyugat felé), valamint a Gutin-hegység (észak-északkelet felé) is megpillantható. Az erdő borította vonulat a település északkeleti részén éri el legmagasabb pontját, innen északi és keleti irányba lejt a Szamos völgye felé. Kelet felé kissé alacsonyabb dombvonulat szegélyezi a tájat, mely délkelet felé haladva egészen 300 méteres magasságig emelkedik. Ezen a kiemelkedésen található Cseh vára. A várrom mögötti kúp alakú dombtető a település és a környék legmagasabb pontja, tengerszint feletti magassága eléri a 340 métert. E helyről messzire ellátni: kelet felé a Keleti-Kárpátok csúcsai, Kővár vidéke, valamint a Nagy-hegy, északkelet felé a Gutin-hegység teljes vonulata és Nagybánya látszanak. Dél és nyugat felé ölelkező lankák, dombok látványa tárul a szemlélő elé. A vártól visszafelé, nyugat felé haladva, az északi dombvonulattal párhuzamosan, a kisvárost délről ölelve, a Szilágy-patak völgyéig fokozatosan lejtve egy másik dombvonulat húzódik. Átlagos magassága 260 méter körüli. A dombvonulatok között, a völgyben fekszik az egyedül nyugati irányba nyitott település központi része, a déli dombok egészén magas részekig, az északi vonulatok keleti részén 280 méteres magasságig is felkapaszkodik a város, a Szilágy-patak völgye felé már csak két utcára szűkül le. Főleg üledékes, mészköves talaj jellemző, félméteres mélységtől bizonyos helyeken agyagos, 2 méter alatt homokos a talaj.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Emlékek, nevezetességek:

Nyírbogát:

 

 

 

 

           

 

 

 

 

Bogáthy Kúria

 

Tájház

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                          

 

 

 

1956-os emlékmű

 

 

Szilágycseh:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bíróság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Köningstein ház

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Református templom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csehvár

 

 

 

 

 

 

 

 

Állam polgári fiú iskola

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Királyi Állami Iskola

 

 

 

 

 

 

 

Börtön

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Katolikus templom

 

 

 

 

 

 

 

  1. Egy Jobb Életért Leader Hacs

A terület foglalkoztatottságát nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva megfigyelhető, hogy kistérségi szinten a mező- és erdőgazdálkodásban dolgozók aránya meghaladja a megyei szintet. Viszont mind az ipar, építőipar, mind a szolgáltatás tekintetében elmarad attól. Az ágazatok közül legtöbben a szolgáltatási szektorban dolgoznak, ezt követi az iparban, építőiparban dolgozók száma, legkevesebben a mezőgazdaságban dolgoznak.  

A regisztrált vállalkozások körében is ugyanez az eltolódás mutatkozik a szolgáltatási ágazat irányába. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma itt némileg meghaladja az országos átlagot, de alatta marad a megyei átlagnak. Azonban ez a szám az utóbbi években alig változott. A mikró vállalkozások vannak túlsúlyban, azon belül is azok, amelyek tényleges foglalkoztatást nehezen tudnak generálni.

Az egyéni vállalkozók száma csökkent, míg a társas vállalkozásoké hasonló ütemben nőtt.

A regisztrált vállalkozások száma nő, az őstermelők száma azonban 2013-ban nagyon nagy mértékben csökkent. Közel 1200 fővel csökkent az őstermelők száma.  Ettől függetlenül az őstermelők száma a megyei és az országos szinthez képest is magasnak mondható, azonban jövedelmezőségük, önfenntartó képességük alacsony. Az egyéni vállalkozók száma szintén csökken, míg a társas vállalkozásoké kb. hasonló arányban nő. Alapvetően a mikró vállalkozások vannak túlsúlyban, azon belül is azok, amelyek tényleges foglalkoztatást nehezen tudnak generálni. Foglalkoztatotti létszámukat tekintve 10 fő alatti vállalkozás 2011-ben 912 volt, 10 és 49 foglalkoztatotti létszám közötti 47, és mindösszesen 2 középvállalkozás működött a HACS területen 50 és 249 fős foglalkoztatással. Nagyvállalat nincs a területen.

A működő vállalkozások versenyképessége gyenge. Jelentős részük a szolgáltatásban, különös tekintettel a vendéglátóipar, a kereskedelem és a fuvarozás területén, illetve a mezőgazdaságban tevékenykedik, ellátási területük településszintű.

A vállalkozói aktivitás valamennyi  településen rendkívül  alacsony,  innovációs képességük gyenge, ennek sok esetben az anyagi források hiánya, de emellett az információ, illetve a humán tőke megújuló képességének a hiánya szab gátat.

 

 

 

 

 

 

  1. Gal Tövishát Leader Hacs

A partnerség által lefedett terület a támogatható Leader területen található, és egy összefüggő terület, amelyet 11 település képvisel (Boca, Criseni, Coşelu, Dobrin, Hereclean, Salatig. Samasag Samsud és Sălaj megye, valamint Bogdand, Hodod települések) és Supur Szatmár megyében) és a Salaj megyei Cehu Silvaniei város 7214 lakossal. 28 magánpartner képviseli a gazdasági környezetet, amely kereskedelmi társaságokból, egyéni vállalkozásokból, meghatalmazott természetes személyekből és egyéni természetes személyekből (önfoglalkoztatók) áll. Tevékenységi körük a területen található érdeklődési és hagyományőrzési területek nagy részét lefedik, így a gazdasági szereplők tevékenységi körök szerinti szerkezete a következő: 18% építőipar, 14% turizmus, 18% egyéb szolgáltatás, beleértve az egészségügyi, 11% termelés, 11% kereskedelem, 18% méhész, 10% egyéb gazdálkodó (szőlőtermesztő, juhtenyésztő stb.). Számos 16 partner képviseli az alapítók és társult tagok alkotta civil társadalmat. A partnerségben való részvételük célja, hogy közös megoldásokat találjanak a társadalmi, környezeti és fenntartható fejlődési problémákra, kommunikálja a civil társadalom érdekeinek képviseletét a partnerségen belül, a civil társadalom részvételét, az állampolgárok életminőségét közvetlenül befolyásoló döntések kidolgozása.

Gyakorlatilag a partnerségben vannak a szociális szolgáltatások, általában az etnikai kisebbségi tagok és különösen a romák területén tevékenykedő szervezetek (Timotheus Jótékonysági Alapítvány, Apiromi Egyesület, Pro Com Samud Kulturális Egyesület, Pro Sărmăşag Kulturális Egyesület, Pro Archid Egyesület) , az ifjúsági képviselők (Pro Sarmaşa Kulturális Egyesület, Pro Com Samsud Kulturális Egyesület, Sarmaşag Ifjúsági Tanács Egyesület, Pro Archid Egyesület 50s Sarmaşag) női képviselők (Apirom Egyesület), környezetvédelem (Sarmaşa Ifjúsági Tanács Egyesület, Pro Sarmasag Kulturális Egyesület Pro Sarmasag Kulturális Egyesület Com Samsud, Pro Archid Egyesület). A civil szektor a terület szempontjából releváns területeket is képviseli, mint például a méhészek, az állattenyésztők, különösen a juhtenyésztők (Apiromi Egyesület méhészek és állattenyésztők számára a Hododi Juhtenyésztők Egyesületén keresztül).

 

 

 

 

 

 

 

  1. Ipar és a mezőgazdaság jellemzői

 

térségközpontként funkcionáló Nyírbátor erőteljesebb vonzást jelent az ipari tevékenység telepítésének.

Nyírbátornak és az ott működő Ipari Parknak erőteljes gazdasági szerepe van a HACS településeiről magas létszámot foglalkoztató vállalkozásaival (MSK, COLOPLAST, SERIOPLAST, Unilever, Petis-Művek, Diehl Aviation stb.). Ezek az üzemek sok esetben azzal a problémával állnak szemben, hogy vagy nem tudják megfelelő képzettségű erőforrással feltölteni a munkaerő szükségletüket, vagy alacsony jövedelmezőségük miatt minimális  a  megkereshető  reálbér. Ezért nem  kapnak  megfelelő  számú munkaerőt, vagy megszüntetik az üzemrészeiket, így létszámleépítésekre kerül sor.

 

A kistérség természeti erőforrásai közül az építőipari nyersanyag, a homok és a fa alapanyag a legjelentősebb. A térségben erőteljes a feldolgozóipar jelenléte, alapvetően a mezőgazdasági termékfeldolgozás és a könnyűipari tevékenységek dominálnak. Ezek közül is a legerőteljesebb a fafeldolgozás. A könnyűipar esetében azonban az utóbbi években visszaesés figyelhető meg, mely elsősorban gyárbezárásokkal magyarázható. Ettől függetlenül továbbra is leginkább az élelmiszeripar, a fafeldolgozás és a könnyűipari tevékenység a leggyakoribb.

A térség területének 60%-a homoktalaj, melynek kedvezőtlen tulajdonságai között szerepel a rossz vízmegtartó képesség. Ebből kifolyólag a biztos termés érdekében öntözésre van szükség. A kistérségben azonban jelentős felszíni víz nem található, így az öntözéshez szükséges mennyiséget a felszín alól emelik. A termőföldek minőségét illetően elmondható, hogy a megyében a mezőgazdasági terület átlagos aranykorona-értéke elmarad az országos átlagtól, a megyék közül itt a legalacsonyabb. A homokos talajok miatt a térségben sem sokkal jobb a helyzet. Legmagasabb Máriapócson, legalacsonyabb Nyírbéltek. További problémaforrás a talajvíz mélysége, így a növényzet rétegvízből történő vízfelvétele nehézkes. ki.

A kedvezőtlen adottságok ellenére a megye és a térség jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében. A térségben a szabolcsi alma, meggy, nyírségi burgonya, dohány,  napraforgó és a szatmári szilva termesztése vált tradícióvá. Ezek termőhelyi körzeteiben speciális szakismeret halmozódott fel. A mostoha talajadottságok és a kedvezőtlen éghajlati viszonyok csak a magas tűrőképességű, igénytelenebb növények termesztését teszi lehetővé. A kistérség állattenyésztése nagymértékben visszaesett, a hagyományos nagyüzemi állattartás pedig lényegében megszűnt. A családi gazdaságokban a baromfi tenyésztése iránt mutatkozik érdeklődés és piaci kereslet. A Nyírbátorban működő baromfifeldolgozó (Bátorcoop) hosszú távú és biztos felvevő piacot jelent a kistérség baromfitenyésztői számára. A Bátorcoop baromfi feldolgozó üzem állati hulladékaira épült Biogáz üzem térségi hatókörű, azonban energiát alapvetően a baromfi feldolgozó tevékenységére termeli vissza.

Az ipari növények közül a napraforgó termesztése kapott hangsúlyt, míg Nyírbátorban működött a Cereol (növényolaj gyár). Szántóföldi növénytermesztés keret elsősorban kukoricát, rozst termesztenek. A környező területekhez képest a hagyományosnak számító burgonyatermesztés elenyésző.

Hiányos a mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó feldolgozóipar. A helyi jellegzetességű termékek (házi szilva-, almapálinka, gyümölcslekvárok stb.) a jogi szabályozás következtében nem jelennek meg a helyi kereskedelemben, illetve megfelelő szervező- és ösztönző erő nélkül nem alakulnak ki a kistermelők, magas hozzáadott értéket előállító kisüzemek önfenntartó gazdaságai. A pontszerű kezdeményezések helyett ezt hálózatszerűen, a termeléstől az értékesítésig felfűzött integrált tevékenységként kialakítani. Jelenleg is működnek Termelői Csoportok és szövetkezések, de ezek hatékonysága, szervező ereje nagyon alacsony.

 

Az erődgazdálkodáshoz kötődő, a fafeldolgozó iparra épülő vállalkozások fejlődési  lehetőségei kimagaslók. A térséget nagyarányú erdősültség jellemzi, amely a megyei szinthez képest is kimagaslóan nagy területeket jelent. A települések közül a legnagyobb területű erdővel Terem (2459ha), Nyírbéltek (2421,4ha), Nyírbogát (2416,4ha), és Nyírlugos (2370,1ha) rendelkezik. Az erdőterületek nagy kiterjedése a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen talajadottságok játsszák a legnagyobb szerepet. Az erdészet nem tartozik a munkaigényes ágazatok közé, mivel a telepítés és a betakarítás időszakai között alig-alig teremt munka- és megélhetési lehetőséget.

Az erdőgazdálkodásból származó hulladék energetikai célra történő hasznosítása is az ültetvények további bővítését irányozzák elő.

Az állattenyésztés megcsappant (sertés, juh, szarvasmarha), az állattartás nem volt kellően támogatott a mezőgazdaság körébe. 10-12 évvel ezelőtt, amikor is országos program támogatta a szarvasmarha kivágást, az állatállomány töredékre csökkent. Penészleken tejfeldolgozó üzem épült néhány éve erre az ágazatra, de ma az üzem a térségen kívülről „importálja” a szükséges alapanyagot, holott a termelői adottságok és a mezőgazdasági kultúra lehetőséget adna a szarvasmarhatartásra.

 

 

 A településen több kistermelő is gazdálkodik, rengeteg gyümölcsös, szőlős megtalálható, szilva-, alma-, körte-, diófák a meghatározók, a szőlőtermesztésben pedig a közelmúltban egyre inkább elterjedtek a nemsebb fajok. A réteken több vadvirág felbukkan, a pipacstól kezdve, a mezei katángon át, az egynyári seprencéig, sok fűféle is megtalálható. Kisebb csoportokban akác, bodza, csipkebogyó is megtalálható. Az erdőben előforduló állatfajok: vörös róka, európai őz, vaddisznó, üregi nyúl, különböző madárfajok fellelhetőek. Mindemellett a szántóföldeken igen elterjedt a mezei nyúl, fácán, egerészölyv, borz, valamint számos madárfaj is megtalálható.

A városban főleg a fafeldolgozó létesítmények örvendenek népszerűségnek, de varrodák is megtalálhatóak. A mezőgazdaság, gazdálkodás a mai napig nagy hangsúlyt kap a településen. A kisváros északi dombos részének déli lejtőin, a Szilágy völgyéig, nagy területen szántóföldek húzódnak, búzát, kukoricát, napraforgót, árpát, tritikálét, szóját, lucernát termesztenek. Mindemellett gyümölcsösök is díszítik errefelé a tájat. A város peremterületein a szőlősök kapnak helyet. Megfelelő körülmények adódnak a termesztésre, a magas domboldalakon nyaranta végig éri a napsütés a területet, valamint a tavaszi késői fagyok sem veszélyeztetik annyira a szőlőt. A szőlő mellett nagy területen gyümölcsösök foglalnak helyet, a bor- és pálinkakészítés szerves része a helyiek életének.

Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mérsékelt kontinentális a fő éghajlati típus, mindemellett atlanti-óceáni és mediterrán klíma, telente pedig hideg kontinentális altípus is tetten érhető. Kiemelendő, hogy a domborzati jellemzők következtében sajátos mikró klimatikus jellemzői vannak a településnek. Télen nagy átlagban -15, -20 fok között alakul az abszolút minimum, nyáron pedig általában 35 fok körül tetőzik a hőmérséklet. A völgyben való elhelyezkedése, valamint a Szilágy völgye felé való nyitottsága miatt a mélyebben fekvő helyeken 2 fokkal alacsonyabban alakulhatnak a minimumok a település átlagához képest. A leghidegebb a város nyugati felén, a Szilágy-patak völgyében, a dombok közre zárásában szokott lenni. Éves csapadékmennyisége átlagosan 700–750 mm körül alakul.

 

 

 

 

 

 

  1. A gazdasági kitörés lehetőségeiről

 

  1. A helyi gazdaság életképességének és versenyképességének megerősítése, növelése, a helyi erőforrásokon alapuló termék előállítás előtérbe helyezése.
  2. Helyi termék ösztönzése, elősegítése.
  3. Gazdasági szereplők együttműködésének erősítése.
  4. A fiatal generáció helyben maradását, helyben tartását elősegítő folyamatok indítása, közösségük és generációk közötti együttműködés, tudásátadás elősegítése, élővé tétele.
  5. A helyi, térségi és nemzetközi együttműködések ösztönzése, a helyi társadalom és közösség, az azonosságtudat erősítése, a helyi értékeken alapuló hagyományteremtő aktivitások ösztönzése, elősegítése, célorientált tevékenységek támogatása.
  6. Táji-környezeti-, történelmi-, és kulturális értékek megóvása, hosszú távú fenntartható hasznosításuk elősegítése.

 

  1. Az Egyesület fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata

 

A fejlesztéseknél a meglévő erősségekre, erőforrásokra építkezünk, másrészről a gyengeségek kezelésére megoldási javaslatokat teszünk. Így komplexen reagálunk a térség erőforrásainak és hátrányainak összességére. A stratégián belüli belső hangsúlyok határozzák meg, hogy a stratégia milyen irányú.

A stratégiánk irányait meghatározó alap szükségletek:

  1. Munkanélküliség csökkentése. A térségben magas a munkanélküliség, ez főként tartós munkanélküliekből áll, jelentős közöttük az alacsony iskolai végzettségű, illetve a hátrányos helyzetű lakosok aránya.
  2. A vállalkozói aktivitás és innovativitás növelése. A térségben a mikrovállalkozások magas száma jellemző, amelyek egy része kényszervállalkozás, másik része pedig nem alkalmas a foglalkoztatni kívánt munkaerő felszívására. Jelentős többségük a szolgáltatásban és a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedik, még sincs a térségnek megalapozó helyi termék kínálata, pedig annak piaca a meglévő turisztikai útvonalak és a nyírbátori vonzás segítségével piacra vihető lenne.
  3. A meglévő mezőgazdasági adottságok kihasználása, magasabb hozzáadott értékű helyi termékek létrehozása, fejlesztése, népszerűsítése. Meglévő mezőgazdasági adottságok és erdősültség jellemzi a térséget, amelyek kihasználtsága, feldolgozottsága, hozzáadott értéke növelhető. 
  4. A meglévő turisztikai adottságok kihasználásának fejlesztése. A térségben jelentős hagyománya van a vallási turizmusnak, mindemellett jelentős természeti értékekkel bír, valamint meglévő termálkincset is a magáénak tudhat. Ezek egy részére kiépült turisztikai útvonal (Mária út), más részük nem megfelelően kiépített. Emellett folyamatosan szükséges reagálni a fogyasztói igényekre is, amely megfelelő rugalmasságot kíván a helyi szolgáltatóktól. Külön szükséges megemlíteni, hogy az adottságok alkalmasak a nemzetközi turisztikai piacra vitelre is, azonban a külföldiek által itt töltött vendégéjszakák száma nagyon alacsony.
  5. Civil társadalom, helyi identitás erősítése. A térségben sajnos a civil élet elsősorban a sport, a polgárőrség és a nyugdíjas klubok terén nyilvánult meg. Folyamatosan jelennek meg azonban egyéb szervezetek is, pl. autentikus együttesek, ifjúsági egyesületek, nőklubok, hagyományőrző egyesületek, amelyek erősíteni tudják a helyi közösségek együttműködését, életben tudják tartani a települési pezsgést.
  6. A térség földrajzi adottságainak kihasználása. A térség megközelíthetősége jelentősen javult az M3-as autópálya közelségével, valamint kerékpárút hálózata is jelentősen fejlődött az elmúlt időszakban. Emellett közel fekszik két, sőt akár három országhatárhoz is, valamint a megye centrumához és decentrumaihoz (Nyírbátor, Mátészalka) is. Ezt a lehetőséget azonban a térség még nem teljesen tudja kihasználni, bár pozitív folyamatok már elindultak.
  7. A térségben élő fiatalok helyi identitásának, kompetenciáinak fejlesztése valamint helyben maradásuk elősegítése. A térségben viszonylag magas a fiatalok száma, azonban az országos tendenciához hasonlóan itt is megfigyelhető a képzett fiatalok elvándorlása. Pedig a jövő munkavállalóit, a térség fennmaradását ők jelentik.
  8. A szegregáció visszaszorítása, a hátrányos helyzetű, elsősorban roma lakosság munkaerőpiaci helyzetének javítása. A térségben jelentős számot képviselnek, ezért a leszakadásuk versenyhátrányt okozhat a térségnek. Emiatt szükség van a probléma komplex kezelésére, amely magában foglalja az egészségügyi állapot, szociális helyzet, alapkompetenciák fejlesztését, képzést, foglalkoztatás ösztönzését, a közösségi együttműködés fejlesztését, kiemelten a hátrányos helyzetű fiatalokat, gyermekeket segítő intézkedéseket.

XII. Az egyesület fejlesztési lehetőségei:

 

 

Stratégiánk fontos célja a helyi gazdaság életképességének erősítése, a helyi értékeken alapuló termékelőállítás ösztönzése melytől a foglalkoztatás helyzet javulását is várjuk. A működési és termelési feltételeinek hatékonyság növelése, kapacitás fejlesztése szintén hatással lehet a foglalkoztatás bővítésére. Kiemelten fontos ebből a szempontból a képzett munkaerő helyben tartása, amelyet a fiatalok helybeni foglalkoztatásával, a letelepedés elősegítésével kívánunk elősegíti. Az alacsony végzettségű és alacsony jövedelemmel rendelkező, általában szegregátumban, vagy szegregációval veszélyeztetett lakosság számának csökkentése életminőségük javítása érdekében az alternatív mezőgazdasági termékek és a turizmus piacának kihasználásával tervezzük új helyi termékek kialakítását, illetve a meglévő vállalkozások támogatását, ahol az itt élők is bekapcsolódhatnak a termelésbe. Az alacsony vállalkozói innovativitás növelése érdekében, kihasználva azt, hogy növekvő a kereslet az egészséges, magasabb hozzáadott értéket képviselő helyi termékek iránt, valamint a turizmus adta lehetőségek kiaknázásával az alábbi intézkedéseket tervezzük: új helyi termékek kialakításának, hagyományokra és helyi erőforrásokra épülő, a vállalkozások palettáján vagy a térségben új termékek kialakításának, termékfejlesztésnek , a termékek piacra jutását, piaci pozícióját erősítő hálózatok multiplikátor hatású együttműködések kialakítását ösztönözzük, több vállalkozás és szolgáltatástípus ötvözésével, illetve a civil szereplők részvételével. A magas munkanélküliség csökkentésére, kiaknázva a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket.

 

 

 

A specifikus céljaink legtöbbjeihez kapcsolódik a fenntarthatósággal, fenntartható energia- és környezetgazdálkodással összefüggésbe hozható kritérium, követelmény vagy feltétel. A helyi erőforrások, a megújuló energiák használatával, a táji-, és környezeti értékek fenntartható használatával, a fiatalok szemléletformáló oktatásával mind ezt a célt kívánjuk szolgálni.

 

 

 

 

 

A térség egyik legnagyobb problémája az aktív korú lakosság körében az alacsony képzettségi szint, vagy a nem piacképes képzettség. Mivel ennek korrigálását hosszútávon csak a fiatalok körében történő szemléletformálással, oktatásuk piacképessé tételével lehet elérni, így fontos hogy már gyermekkorban meg kell kezdeni a képzési folyamatot. A képzett fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében több intézkedést is megfogalmaztunk. A képzett fiatalok elvándorlásának mérséklése érdekében Nyírbátorban, illetve a turisztikai adottságokban rejlő lehetőségek kiaknázásával tervezzük a fiatalok helyben maradását elősegítő gyakornoki, illetve lakhatási és hazatelepülési programok, konstrukciók feltérképezését, kataszter kialakítását.

 

 

A HACS térséget érintő mindkét járás a komplex programmal fejlesztendő térségek közé tartozik. Ezért kiemelten fontosak a hátrányos helyzetű csoportok számára speciálisan megfogalmazott célok, intézkedések a stratégiánkban. A szegénység és a hátrányos helyzet újra termelődésének megakadályozás érdekében több intézkedést fogalmaztunk meg, amely oktatási, életmódtanácsadási, közösségszervező komplex programokkal teremt esélyt hosszú távon.

 

 

 

A térség turisztikai adottságaira, vallási, kulturális, mezőgazdasági hagyományaira, természeti adottságaira alapozva, kihasználva a határon átnyúló együttműködéseket, a falusi turizmus irányába fordulást, az elérhetőség lehetőségeit innovatív közösségi, térségi programok megvalósítását tervezzük. Az erősödő civil társadalomra alapozva, kihasználva a turizmus, helyi termékek népszerűsítését, a határon átnyúló közösségi együttműködéseket tervezzük a helyi közösségek célorientált támogatását és innovatív közösségi, térségi programok megvalósítását.

 

 

 

A mezőgazdasági vállalkozások magas számára, a jelentős erdősültségre, azaz alapanyag meglétére és a turizmusban rejlő piaci lehetőségek, valamint felértékelődött érdeklődés a helyi, egészséges és kézműves termékek iránt kiaknázására tervezzük új helyi termékek kialakítása, hagyományokra és helyi erőforrásokra épülő, a vállalkozások palettáján vagy a térségben új termékek kialakítása, termékfejlesztés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIII. A PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

 

Az „Együtt a Szilágyságban, Nyírségben” projekt megvalósíthatósági tanulmánytervének össze állításakor a különböző kutatások eredményeképp elmondható, hogy a megtervezett programok végrehajthatók, ha a két térség közötti kapcsolatrendszer erősödik és az összefogás létre jön.

 

A régebbi felmérések egyértelműen arra adnak választ, hogy a két térségben élő embereket is foglalkoztatja a település fellendülése, hiszen ha új együttműködések és kapcsolatok alakulnak ki, azok új lehetőségek kapuit nyitják meg. Az együttműködések által betekintést nyerhet a két térség egymás kultúrájába, hagyományaiba, nézőpontjába. Megoszthatjuk egymással véleményünket, tapasztalatunkat, bemutathatjuk a fejlesztési célokat, nézőpontunkat. A térségek közötti együttműködés segítene a gazdasági és társadalmi előre lépésben.

 

A két térség együttműködése által betekintést nyerhet mindkét fél, hiszen olyan problémákkal, nehézségekkel szembesülhetnek, melyekről eddig nem tudtak. Ennek következtében olyan segítségnyújtás következhet be a két fél között, mely hozzájárul a térségek közötti kapcsolatrendszer erősítésében.

 

A projekt által olyan rendezvények valósulnak meg, melyek által a két település közötti kapcsolatrendszer elmélyül, megismerhetjük egymás hagyományait, népszokásait és ezek mellett a település lakosságainak igényét is kielégítjük.

 

A program által jógyakorlatok, tapasztalatcsere, vélemények megosztása történik, ahol a civil szférában dolgozók, a helyi vállalkozók, intézmények vezetői is betekintést nyernek a projekt adta lehetőségekbe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIV. A FENNTARTHATÓSÁG

 

A pályázatban vállalt feladatokat hosszú hónapokon keresztül át lehet csak megvalósítani, emiatt a fenntarthatóság hossza előre nem látható.

A pályázat feladatai alapján arra jutottam, hogy a rendezvények megvalósítása hónapokban fejezhető ki. A rendezvények megvalósítása alkalmával olyan erős kapcsolatrendszer és együttműködés alakulhat ki, mely megmarad a projekt vége után is.

 

A projekt által olyan nagymértékű eszmei fejlődés megy végbe, mely anyagiakban nem lesz kifejezhető. Nyírbogát és Szilágycseh is húzóerő lesz a térségükben a magas színvonalon megvalósult rendezvények miatt, melyeknek köszönhetően csökkenni fog az elvándorlások száma, nőni fog a letelepedések száma, emellett a generációk közötti szakadék is csökkenni fog.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. VEZETŐI ÖSSZEGZÉS

 

A pályázat célja a LEADER helyi akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek megvalósítása. A projekt célja, hogy a két térség között egy olyan hosszútávú együttműködés jöjjön létre, melyre eddig még nem volt lehetőség. Az együttműködéssel pedig olyan rendezvényeket valósítsanak meg, melyek a helyi hagyományokra, kultúrára épülnek és így részt vehessenek a település lakói, a civil szférában dolgozók, az intézmény vezetők, a helyi vállalkozók.

A rendezvények mindig különböző téma mentén valósultak meg, mégis mindegyik célja azonos volt. A közös ezekben a rendezvényekben pedig az, hogy a két leader közötti kapcsolatrendszert erősítsük, jobban megismerjük egymást-

 

A pályázat megvalósítása több hónapos munka volt, melynek köszönhetően a településen élők és a környéken élők is értesülhettek a programról. A hosszú hónapok alatt erősödött a kapcsolatrendszer a két leader között, ez által új kapcsolatok épültek.

 

A rendezvényeket mindig Nyírbogáton valósítottuk meg így a település egy csomóponttá vált a környéken élő emberek számára is, hiszem mindig ingyenes, érdekes és színvonalas rendezvényeken vehettek részt családtagjaikkal, barátaikkal. Emellett megismerkedhettek a Gal Tövishát Hacs munkatársaival és munkásságával is.

 

A tanulmányterv átláthatóan vázolja fel, hogy a cél eléréséhez milyen fejlesztésekre van szükség a térségünkben, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a helyi lakosok igényeit kiszolgálva különböző féle programok valósulhassanak meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XVI. Irodalomjegyzék:

 

https://www.kozterkep.hu/29324#vetito=423900

 

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=728

 

https://www.welcometoromania.eu/DJ196/DJ196_Cehu_Silvaniei_m.htm

 

https://www.wikiwand.com/hu/Szil%C3%A1gycseh